Ha muszáj enni Yom Kippur napján...

Álatlános Információ

Akinek egészségügyi okok miatt ennie kell Yom Kippur napján, annak nem szabad megkísérelnie a böjtöt az orvos tiltása ellenére. Az a Tóra, amelyik megparancsolja, hogy böjtöljünk Yom Kippurkor, azt is írja, hogy az egészségünk sokkal fontosabb, mint böjtölni ezen a szent napon (elvégre élni kell a Tóra parancsolatai szerint, nem meghalni). (Megjegyzendő, hogy a terhesség és szoptatás ténye önmagában nem indokolja az étkezést ezen a napon, a vonatkozó cikket lásd ezen a linken.) Az egészséges emberek ilyenkor böjttel teljesítik a mitzvát, a betegek pedig étkezéssel. (Ugyanígy ha valakinek nincs elég ereje zsinagógába menni és imádkozni, annak sem kell aggódnia, mert a kántor ilyenkor mindazok nevében is imádkozik, akik önhibájukon kívül nem tudnak megjelenni a zsinagógában.)

Ha előre tudjuk, hogy fizikai állapotunk nem fogja lehetővé tenni a böjtöt, akkor egy speciális engedélyt kell kérni a rabbinktól arra, hogy ne kelljen böjtölnünk. Hirtelen fellépő vészhelyzet esetén azonban (vagy ha épp csak gyanú merül fel, hogy nagy egészségügyi probléma van készülőben) azonnal ételt és/vagy gyógyszert kell adni a betegnek, függetlenül attól, hogy előtte kaptunk-e engedélyt a rabbitól.

Akinek ennie vagy innia kell betegség miatt, viszont az étel/ital után elég erősnek érzi magát a böjthöz, annak folytatnia kell azt. Aki gyenge, és csak ágyban fekve tud böjtölni egész nap, annak nem szabad megkísérelnie elmenni a zsinagógába imádkozni, hanem ágyban kell maradnia és úgy böjtölni. A böjt parancsolatához képest a zsinagógabeli imádkozás parancsolata csak másodlagos.

Amennyiben enni kell:

A Tóra szerint csak akkor "vétkes" valaki, ha legalább 35 gramm (a bibliai k'beitzah mértékegység 2/3-a) ételt eszik vagy egy teljes, nagy korty vizet iszik nagyon rövid időn belül. (A Biblia tiltja az ennél kevesebb ételt/italt is ezen a napon, de a Tóra nem bünteti ennek a mennyiségnek az elfogyasztását)

Amennyiben lehetséges, a beteg ember, akinek muszáj megtörnie a böjtöt, egyen/igyon a fent említettnél kevesebbet, és azt is legalább 9 perces, de inkább nagyobb időközönként. Persze ha a beteg állapota nem teszi lehetővé ezt a ritmust, akkor természetesen az orvos előírása az irányadó.

Gyakorlati elemek:

Ha enni kell Yom Kippurkor, akkor nem mondunk előtte kiddush-t, még akkor sem, ha Yom Kippur éppen szombatra esik. Ha kenyeret eszik valaki, akkor előtte szokás szerint rituálisan kezet kell mosni. Nincs viszont szükség 2 egész barcheszre, ellentétben a többi ünneppel. Abban viszont nincs konszenzus a rabbik között, hogy az ünnepekre fenntartott ya'aleh viyavo imát el kell-e mondani az étkezést követő áldás során.

Rosh Hasanai összefoglaló 2014 (5775)

Miről is szól ez az ünnep?

Rosh Hasanai “menetrend” 2014/5775

Rosh Hasanai gyertyagyújtási rend 2014/5775

A vacsora

Receptek Rosh Hasanára

Rosh Hasanai barchesz receptek

Rosh Hasanai kellékek - A zsido.com weboldal online áruháza – magyar nyelven, Magyarországra szállít.
 
Rosh Hasanai kellékek – angol nyelven – Európába, Ausztráliába és az Egyesült Államokba szállítanak

Rosh Hasanai kellékek – angol nyelven – A világ minden országába szállítanak

Rosh Hasanai témájú ruhák és kiegészítők (nyakkendő, sapka stb.) angol nyelven, az Egyesült Államokba is és Ausztráliába is szállítanak. Magyarország nem szerepel a listájukon, de Ausztria igen. Ha valakinek van ott ismerőse, akkor kérheti, hogy oda szállítsák.



Zion Judaica - Rosh Hasanai kellékek - angol nyelven - Elsősorban az Egyesült Államokon belül szállít, de a világ bármely országába szívesen elküldik a termékeket

A Bálint Ház oldala.

Nekem személyes tapasztalatom a Traditions Jewish Gifts és a Zion Judaica oldalakkal van, mind a kettővel nagyon elégedett voltam, amikor rendeltem tőlük. 

Gyertyagyújtási rend Rosh Hasana 2014 (5775.)

A lányok és asszonyok gyújtanak gyertyát, hogy köszöntsék az ünnep minden egyes estéjét. Ha nincs nő egy otthonban, akkor a családfő gyújtja a gyertyát.

Gyertyagyújtás időpontjai

Használati útmutató a linkhez azoknak, akik nem tudnak angolul: A “please enter a location” rubrikába azt kell írni, hogy Budapest, Hungary. (Vagy amelyik országban éppen vagyunk, város-ország formátumban az angol nevén, szótárt lsd. lejjebb.) Az ezt követően megjelenő képernyőn pedig a “light candles at” jelenti azt, hogy pontosan mikor kell meggyújtani a gyertyát, a “light holiday candles after” jelenti azt, hogy az után az időpont után bármikor kell meggyújtani az ünnepi gyertyát, a “holiday ends” pedig azt az időpontot jelenti, amikor kimegy az ünnep. Az AM az a reggelt/délelőttöt jelenti, a PM pedig a délutánt/estét. A fejlécnél a város neve mellett jobbra látható egy "date" felirat, ez jelenti a dátumot. Emellett van egy pici naptár ikon egy naracssárga téglalappal a közepén. Erre az ikonra kattintva tudunk másik dátumot kiválasztani. Az USA-ban a hónap-nap-év formátumot használják, a Chabad honlapja is az USA-ban készül. Akinek pedig nem egyértelmű a hónapok angol neve, az egy online szótár (pl. Sztaki) segítségével könnyen kikeresheti a hónapok magyar nevét.

2014. szeptember 24.





1) Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu me-lech ha-olam asher ki-deshanu be-mitzvo-tav ve-tzvi-vanu le-hadlik ner shel Yom Hazikaron.

Áldott légy Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad az Emlékezés Napi gyertyák meggyújtását.







2) Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu me-lech ha-olam she-heche-ya-nu ve-ki-yi-ma-nu ve-higi-a-nu liz-man ha-zeh

Áldott légy Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki életet adtál nekünk, tápláltál és lehetővé tetted, hogy megérjük ezt a napot.


2014. szeptember 25.






1) Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu me-lech ha-olam asher ki-deshanu be-mitzvo-tav ve-tzvi-vanu le-hadlik ner shel Yom Hazikaron.

Áldott légy Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad az Emlékezés Napi gyertyák meggyújtását.





2) Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu me-lech ha-olam she-heche-ya-nu ve-ki-yi-ma-nu ve-higi-a-nu liz-man ha-zeh

Áldott légy Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki életet adtál nekünk, tápláltál és lehetővé tetted, hogy megérjük ezt a napot.

Ezen a második estén a kettes számú áldás alatt végig arra a gyümölcsre kell gondolnunk, amit még nem ettünk ebben a szezonban, de kiddus után most majd fogunk.

Amit még tudni kell a gyertyagyújtáshoz

Az első nap napnyugta előtt is és után is meg lehet gyújtani a gyertyákat. Ha napnyugta után gyújtjuk, akkor egy olyan lángról kell meggyújtani, ami már napnyugta előtt is égett. Ha az ünnep első estéje péntek este, akkor napnyugta előtt kell gyertyát gyújtani. Ha szombat este, akkor csak a Shabbat kimenetele után szabad.

Az ünnep második estéjén sötétedés után gyújtunk gyertyát egy már az ünnep előtt óta égő lángról. Ha a második este szombat este, akkor csak a Shabbat kimenetele után gyújthatunk gyertyát. Ha péntek este, akkor még napnyugta előtt kell.

Leshana tova tekatev v'etachetem – Kívánom minden olvasómnak, hogy a jók könyvébe kerüljön :)

Rosh Hasana 2014 (5775.)

Idén szeptember 24-én este kezdjük el ünnepelni Rosh Hasanát. Íme az ünnep rendje, a következő bejegyzésben pedig a gyertyagyújtási rendet ismertetem.

2014. szeptember 24. szerda (5774. Elul 29.)

A reggeli Istentiszteletet megelőzően speciális Selichot imára kerül sor. Az Istentisztelet után pedig a nem teljesített ígéretek megsemmisítése következik.

A nők gyertyát gyújtanak az este, hogy beköszöntsék az ünnepet (gyertyagyújtási rendet lásd a következő bejegyzésben).

Az esti Istentisztelet után Shana Továt kívánunk.

A kiddus után mézbe mártott kerek barcheszt eszünk, majd mézbe mártott almát. Szokás még halfejet, kost (vagy egyéb kóser állat húsát) és gránátalmát enni.

Idén Rosh Hasana második napja péntek. Shabbatra pénteken főznénk, de ezen a héten a péntek ünnepnap, amikor tilos munkát végezni, így főzni is. Emiatt idén ezen a szerdán Eruv Tavshilint kell készíteni, hogy főzhessünk pénteken Shabbatra.  Ne felejtsünk el egy lángot égve hagyni (pl. a gáztűzhely legkisebb gázrózsáját takaréklángon), mert a csütörtöki, pénteki és szombati gyertyagyújtáshoz egy olyan lángról kell gyújtanunk a kanócot, ami már az ünnep előtt is égett. A tűzgyújtás ugyanis szintén munkának minősül, ami tilos ünnep alatt.

2014. szeptember 25. csütörtök (5775. Tisri 1.)

Rosh Hasana első napja

A sófárfújásra összegyűlünk a zsinagógában. Ha semmiképp nem tudunk eljutni, akkor kérjük meg a helyi rabbit, hogy küldjön ki egy sófárfújót a lakásunkra.

A reggeli Istentisztelet során a rabbi megáldja a gyülekezetet.

Az ünnepi ebédet megelőzően mézbe mártott barcheszt eszünk.

Délután sor kerül a Tashlich szertartásra.

Este a nők gyertyát gyújtanak. Gyertyagyújtáskor egy új gyümölcsnek is az asztalon kell lennie, amit ebben a szezonban még nem ettünk, s erre a gyümölcsre kell gondolniuk a nőknek gyertyagyújtás alatt. A kiddush és a Shehecheyanu áldás után megesszük ezt a gyümölcsöt. Ezt követően pedig kezet mosunk és mézbe mártott barcheszt eszünk.

2014. szeptember 26. péntek (5775. Tisri 2.)

Rosh Hasana második napja

Elmegyünk a zsinagógába meghallgatni a sófár-fújást. Az Istentisztelet alatt a rabbi megáldja a gyülekezetet.

Az ünnepi ebéd során mézbe mártott barcheszt eszünk.

2014. szeptember 27. szombat (5775. Tisri 3.)
Idén szeptember 28-ra, vasárnapra csúszik a Gedalia böjtje, mert 27-e, amire Tisri 3 ténylegesen esik, az Shabbat!

Ez a Shabbat idén a Shabbat Shuvah, tehát a Rosh Hasana és Yom Kipur közé eső Shabbat.

Gedalia böjtje

Minden férfi és nő, aki már elmúlt bar/bat mitzvah-korú, pirkadattól napnyugtáig böjtöl a Gedalia elleni merénylet emlékére. Várandós és szoptató anyáknak nem kell böjtölniük ezen a napon.

Gedalia-t Nabukkodonozor nevezte ki Júdea kormányzójává, miután száműzte a legtöbb zsidót Izraelből. Részleges autonómiáját megőrizve virágzott a zsidó állam kormányzása alatt. Miután politikai ellenfelei merényletet követtek el ellene, a zsidó állam teljesen elveszítette autonómiáját.

Kiddush

  1. Kijelölés: szóban vagy fizikailag kijelölni vagy elhatárolni egy személyt, helyet, tárgyat vagy időszakot egy magasabb cél érdekében.
  2. A 155. megengedő (azaz nem tiltó) parancsolat szerint a Shabbatot határozottan el kell különíteni a hét többi napjától, hogy nyilvánvaló legyen, hogy teljesen különbözik az előtte való és utána következő naptól. Ezt kiddussh-al tesszük, azaz Shabbat kezdetén szóban kinyilvánítjuk, hogy ez a nap különleges. A péntek esti és a szombati asztalnál elmondandó szövegeket/imákat/áldásokat rabbik állították össze az idő folyamán.
  3. Manapság amikor valaki azt mondja, hogy kiddusht mond, akkor azt kell rá felelni, hogy "mire mondod?". Azért ez a válasz, mert a kiddusht akkor mondják, amikor bort vagy szőlőlét vagy egyéb alkoholos italt tart a kezében az, aki mondja.

A noahita törvények




A Talmud bölcsei szerint az emberiség nagy családját 70 különböző „alcsalád” alkotja 70 külön úttal.

Az emberiség történelmének hajnalán Isten 7 szabály követését parancsolta meg az emberiségnek, hogy a világát fenn lehessen tartani. Legalábbis ezt írja a Teremtés könyve a Talmud értelmezése szerint. Bölcseink azt mondták, hogy Noé gyermekei egy szép napon majd készen fognak állni arra, hogy visszatérjenek erre az útra, és amikor ez az idő eljön, akkor egy új világ fog kezdődni, ahol bölcsesség és béke uralkodik majd.

Ennek az „univerzális erkölcsi kalauznak” az a lényege, hogy az erkölcs, sőt maga a civilizáció is csak úgy létezhet, ha létezik Istenbe vetett hit. Ha nem hiszünk egy felsőbb hatalomban, akinek felelőséggel tartozunk és aki megfigyeli és ismeri cselekedeteinket, akkor nem leszünk képesek felülemelkedni az önzésen és intellektusunk relatív voltán. Ha a jót és a rosszat az ember maga határozza meg, akkor a jó mindig az lesz, amit ő maga akar, tekintet nélkül arra, hogy ez miként érinti embertársait.

Sínaj hegyénél Isten a zsidóságot bízta meg azzal, hogy igéjét hirdessék, hogy tudassák az emberiséggel, hogy egy Isten létezik és törvényeinek engedelmeskedni kell.

A zsidóság történelmének során azonban alig akadt olyan alkalom, amikor közvetlenül hirdethettük Isten létét. Leginkább indirekt módon volt csak alkalmunk rá.

A noahita törvényekben az a szép, hogy bárkire érvényesek az Afrika eldugott kis falvaiban élőktől kezdve indiai maharadzsákon át egészen egy átlag amerikai kisvárosban élőkig. Olyan, mint egy jó tanár útmutatásai: határozott, megbízható és érthető, de csak alapként szolgál, amire bárki építkezhet.

A 7 noahita törvény Noé minden gyermekének szent öröksége, amit minden ember a földön spirituális, morális és gyakorlati életében iránytűként használhat. Ha mindenki ezen törvények szerint élne, nagyot változhatna a világ.

S akkor most lássuk a törvényeket:


  1. Ismerd el, hogy egyetlen Isten van, aki Mindenható és mindenek felett áll. Ne helyettesítsd ezt a Felsőbb Erőt véges bálványokkal, akár magad, akár más lényeket bálványoznál. Ehhez a parancsolathoz tartozik az ima, a tanulás és a meditáció.
  2. Tiszteld a Teremtőt. Légy bármilyen frusztrált és ideges, soha ne átkozd Teremtődet.
  3. Tiszteld az emberi életet. Minden emberi lény egy külön világ. Egy élet megmentése egy világ megmentése. Egy élet elpusztítása egy világ elpusztítása. Ennek a törvénynek egyenes folyománya a mások életének segítése.
  4. Tiszteld a házasság intézményét. A házasság a legszentebb intézmény. Egy férfi és egy nő házassága Isten egységét jelképezi itt a földön. A hűtlenség támadás ez ellen az egység ellen.
  5. Tiszteld mások jogait és tulajdonát. Légy őszinte az üzleti életben. Ha Istenre hagyatkozunk az üzleti életben ahelyett, hogy tisztességtelenül üzletelnénk, azzal azt fejezzük ki, hogy bízunk Istenben, mint az élet fenntartójában.
  6. Tiszteld Isten teremtményeit. Először az embernek tilos volt húst ennie. Az özönvíz után azonban ez megengedetté vált, de csak azzal a feltétellel, hogy nem szabad felesleges szenvedést okozni egyetlen teremtmények sem.
  7. Légy igazságos. Az igazságosztás Isten dolga, de az embert bízta meg a szükséges gyakorlati törvények megalkotásával és betartatásával. Amikor kijavítjuk a társadalom hibáit, akkor a teremtés fenntarthatóságát biztosítjuk.



Zsidó volt-e Ábrahám?



Mindenki Ábrahámot tartja számon az első zsidóként. Node ő is és az összes ősapánk is jóval az Exodus előtt éltek és azelőtt, hogy Mózes átvette volna a Tórát Sínai hegyén. Márpedig ez a két esemény határozza meg a zsidóság történelmében azt, hogy ki/mi a zsidó. Tényleg lehetett Ábrahám zsidó még azelőtt, hogy létezett volna a „zsidó nép”? Mikor keletkezett a zsidó nép? És mit jelent zsidónak lenni?

Ezen kérdések megválaszolásához nézzük előszöris Ábrahám élettörténetét.

Ábrahám a teremtéstől számított 1948-ik évben született (i.e. 1813.), Nimród uralkodásának idejében. Nimród majdnem a teljes akkori civilizációt uralta. Ábrahám apja, Terah nemes ember volt Nimród udvarában. Ábrahám olyan társadalomban nőtt fel, ahol mindenki, őt is beleértve, a bálványimádásnak hódolt.

Ábrahám már 3 évesen is azon gondolkodott, hogy milyen erők mozgatják vajon a világot, s egyáltalán hogyan jött létre a világ, melyben élt. A válaszokat folyamatosan kereste míg felnőtt és fokozatosan elhagyta a bálványimádást, hogy az egyistenhit fele orientálódjon.

25 éves korában elvette feleségül Sárát. Nimród ekkortájt kezdte el építeni Bábel tornyát. A torony megépítése hatalmas feladat volt és majdnem a teljes emberiség nagyon sok éven át részt vett a létrehozásában. A Midrás szerint amikor a torony a legmagasabb volt, akkor egy teljes év kellett ahhoz, hogy felérjen valaki a tetejére. Ezen a ponton a tégla többet ért az építők szemében, mint egy emberélet. Ha valaki lezuhant építés közben, senki még csak tudomást sem vett róla. Ám ha egy tégla esett le, akkor zokogtak, mert egy év kellett ahhoz, hogy helyettesítsék.

Némelyek szerint Ábrahám is segédkezett eleinte a torony építésénél, de később ellenezni kezdte azt. Feladatának tekintette, hogy lehordjon mindenkit, aki segített az építkezésben.

A Midrás úgy meséli a történetet, hogy amikor Ábrahám 48 éves volt, Isten lenézett a toronyra amit még mindig építettek és a trónját körülvevő 70 angyalhoz fordult. Azt mondta nekik, hogy „Ezek az emberek mind ugyanahhoz a néphez tartoznak és ugyanazt a nyelvet beszélik. Menjetek le és zavarjátok össze a nyelvüket, hogy 70 különböző nemzetté váljanak 70 külön nyelvvel.”

A Midrás úgy folytatja, hogy az angyalok és Isten sorsolással döntötték el, hogy melyik angyal melyik nyelvvel és nemzettel lesz megbízva. Amikor Isten Ábrahámot húzta, így szólt: „Kedves nép jutott nekem, még a sorsolás is nekem akar kedvezni”. Ez volt a legelső alkalom, amikor Ábrahám kiválasztott lett valamilyen szempontból. (Egyesek szerint ebben az évben kötött Isten szövetséget Ábrahámmal)

Később azt olvashatjuk, hogy Ábrahám visszatért apja házába és összetörte az ott található bálványokat, ami miatt eretnekségért letartóztatták. Még a halál árnyékában is szilárdan tartotta magát hitéhez, amikor máglyára vetették. Isten pedig csodát tett és Ábrahám túlélte a máglyát.

Eddig a pontig csak a Talmudban és a Midrásban olvashatunk Ábrahám életéről. Csak ezen a ponton kerül először említésre Ábrahám élete a Bibliában. Isten ekkor parancsolja neki, hogy hagyja el hazáját és apjának a házát, hogy arra a földre menjen, amit kijelölt neki.

Sok további próbatétel után Isten szövetséget köt Ábrahámmal és kijelenti, hogy neki és leszármazottainak adja a Nílustól az Eufráteszig terjedő területet.

Amikor Ábrahám 99 éves lett, Isten megparancsolta neki, hogy metélje körül magát és leszármazottait. Ekkor parancsolta meg Isten, hogy innentől kezdve Ábrahám minden férfi leszármazottja legyen körülmetélve, hogy ez legyen a jele a közöttük lévő szövetségnek a földön.

Mindebből két dolog világosan kitűnik. Előszöris az, hogy Ábrahámot Isten választotta ki, másodsorban pedig az, hogy Isten szövetséget kötött Ábrahámmal.

Ráadásul bölcseink szerint ősapáink nem csak megtanulták a Tórát, hanem követték utasításait is, holott ezen a ponton még nem adta át Isten „hivatalosan” a Tórát. Erre a következő Bibliai idézetből lehet következtetni: „Mivelhogy hallgata Ábrahám az én szavamra: és megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet.”*

Tehát minden jel arra mutat, hogy az eredeti kérdésre az a válasz, hogy igen, Ábrahám Isten kiválasztottja volt, csakúgy, mint a teljes zsidó nép a Sínai hegynél, s ebből következően ő volt az első zsidó.

Ám ez a következtetés elhamarkodott. A Sínai hegynél a zsidók Isten kiválasztott népe lettek, de ezzel együtt elfogadták, hogy kötelezően be kell tartaniuk a Tóra mind a 613 parancsolatát. A nem-zsidóknak elég a 7 noahita törvényt betartani. Ha Ábrahám valóban zsidó volt, akkor nem csak saját választása alapján kellett a Tóra szerint élnie, hanem kötelezően. És nem úgy tűnik, hogy Ábrahámot bármi kötelezte volna erre.

Több elmélet is létezik Ábrahám státuszáról a kötelezően betartandó parancsolatok viszonylatában. Vannak, akik szerint logikus, hogy Ábrahám eredendően egy nem-zsidó noahita státuszában volt, ámde amint Isten megparancsolta neki, hogy metélje körül magát és ő ezt meg is tette, abban a pillanatban teljes értékű zsidónak számított.

Sokan nem értenek egyet azonban ezzel az elmélettel. Igaz ugyan, hogy ősapáink nem csak tanulták, hanem be is tartották a Tóra törvényeit (annak ellenére is, hogy a történelemnek azon a pontján Isten még nem adta át azt „hivatalosan”), de soha nem volt nekik parancsba adva, hogy így tegyenek. A Tóra betartása önkéntes volt, ezzel is ki akarták mutatni azt, hogy életüket Isten szolgálatának szentelték. Nem kötelezte őket semmi a parancsolatok betartására olyan értelemben, ahogy a Sínaj-hegyi események után a leszármazottaikat.

Ennek megfelelően igazat állítunk, amikor Ábrahámot az első zsidónak vagy áttért zsidónak hívjuk. Amikor Isten megparancsolta neki, hogy hagyja el apja földjét, akkor ez a küldetés megkülönböztette őt minden más akkor élt embertől. Amikor visszanézünk a történelemre, akkor láthatjuk, hogy Ábrahám testesítette meg Isten legelső elgondolását arról, hogy milyen is legyen egy zsidó. Viszont ez nem azt jelenti, hogy Ábrahám olyan értelemben volt zsidó, mint mi manapság, mert minket kötelez a Tóra a parancsolatok betartására. Ábrahámnak a gyakorlatban noahita státusza volt, mint mindenki másnak akkoriban. Még akkor is, ha kapott egyedi parancsokat Istentől, ami megkülönböztette őt a többiektől, mint pl. a körülmetélés. És erre kötelezte őt Isten, ez nem volt szabadon választható. Viszont addig, amíg leszármazottai nem álltak Sínáj hegyénél, ahol Isten kinyilatkoztatta, hogy „Ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim... és lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép”*, addig nem létezett zsidó nép.

A gyakorlatban is van jelentősége annak, hogy önkéntes vagy kötelező-e betartani a Tórát. Egy noahitának a 7 noahitára vonatkozó parancsolatot kellett betartania és nem a Tórát. Ha a kettő ütközött egymással, akkor a noahita törvény volt az irányadó, mert a Tóra akkor még nem volt kötelezően betartandó. Többek közt ezért is vehetett feleségül Jákob két testvért.

Ez viszont felveti a kérdést: mi olyan különleges a Sínáj hegynél kötött szövetségben, hogy csak onnantól kezdve számítunk zsidó népnek? Mi az, amit Ábrahám idejében még nem értünk el, de Mózesében igen? Nem Isten maga választotta Ábrahámot? Ábrahám nem tanulta meg a Tórát, tartotta be a parancsolatait és kötött szövetséget Istennel? Miben áll hát a különbség?

Ennek megválaszolásához először alaposabban meg kell vizsgálnunk annak a kérdését, hogy mit is jelent az, hogy a zsidó nép kiválasztott.

Saját mindennapjainkban is állandóan jelen van a választás kényszere. Mit vegyünk fel reggel, mit együnk vacsorára stb. stb. Leginkább úgy jutunk döntésre, hogy mérlegeljük az előnyöket és hátrányokat és igényeinket az adott helyzetben. Amikor kiválasztjuk reggel, hogy melyik ruhát vegyük fel, akkor általában az alapján döntünk, hogy munkába vagy bevásárolni megyünk-e, esetleg állásinterjúra. Vacsoránkat aszerint választjuk ki, hogy milyen az ízlésünk ill. az egészségünk. Ám ezek egyikét sem hívhatjuk igazából szabad választásnak. Azért, mert valamelyik lehetőséget mindenképpen választanunk kell és amit végül választunk, az valamilyen tulajdonsága miatt sokkal jobban kell nekünk, mint az, amit nem választunk. Igazán szabad választásról akkor beszélünk, ha két, látszólag teljesen egyforma dolog közül választjuk ki valamelyiket.

Ábrahámhoz visszatérve, ő már 3 évesen elkezdte keresni az egy igaz Istent. Az egész életét ennek szentelte és annak, hogy egy pogány világban az Ő igéjét hirdesse. Magányos feladat volt ez, minden energiáját ebbe kellett fektetnie sokszor még az önfeláldozáson felül is. De semmi nem rettentette el őt ettől a feladattól, kitartóan tette, amit tennie kellett.

Ennek fényében egyáltalán nem meglepő Isten Ábrahámnak tett ígérete: „És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségűl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.”*

Tehát bizonyos értelemben Isten nem választotta Ábrahámot. Ábrahám eredendő felsőbbrendűségével és azzal, hogy kész volt mindent feláldozni Istenért, érdemelte ki, hogy ő legyen a kiválasztott.

Valójában a zsidóságot, mint népet, csak a Tóra átadásakor választotta Isten. Nem azért, mert bármely tekintetben felsőbbrendűek lettek volna. Épp ellenkezőleg. Pont annak ellenére választotta Isten a zsidóságot, hogy legyenek „nékem papok birodalma és szent nép”*, hogy oly sok mindenben hasonlítottak a világ többi népéhez.

Másszóval tehát Ábrahámot és leszármazottait a Tóraadást megelőzően azért választotta Isten, mert az akkori „kínálatból” csak Ábrahám volt megfelelő a feladatra. A Sínai hegynél viszont a sok különböző, ránézésre ugyanolyan megfelelőnek tűnő nép közül választotta a zsidóságot Isten.

A Mishna szerint ha valamit/valakit csak bizonyos feltétellel szeretünk, akkor a feltétel megszűntével a szeretet is elmúlik. Viszont a feltétel nélküli szeretet soha nem múlik el.

Isten a zsidóságot választotta, hogy „lámpás” legyen a többi nép számára, hogy nevét és igéjét hirdesse a világban. De nem azért, mert bármiféle különleges tulajdonsággal rendelkezne a zsidóság, amivel senki más nem. Épp annak ellenére választotta Isten a zsidóságot, hogy nem volt bennük semmi különleges. Tehát Isten feltétel nélkül szereti a zsidóságot, és épp ez teszi a zsidóság küldetését alázatossá és inspirálóvá. Alázatossá, mert nincsenek egyedülálló kvalitásaink és inspirálóvá, mert ezzel együtt jár egy örökké tartó kötelék.

*A bibliai idézetek a biblia.hu weboldalról származnak