Ábrahám tovább halad a számára kijelölt úton

A mezopotámiaiak sajnos nem Istent imádták, hanem különféle bálványokat, és Nimród útját követték. Isten látta, hogy Ábrahám volt az egyetlen tisztességes, Istenfélő ember, ezért megjelent előtte, és azt mondta neki, hogy el kell hagynia apja házát és Mezopotámiát, hogy egy általa kijelölt helyen telepedjen le, s ha ezt megteszi, akkor áldás lesz rajta és leszármazottain, s őt egy nagy nemzet ősapjává teszi.

Ábrahám így is cselekedett. 27 évesen elhagyta Harant feleségével, Sárával és unokaöccsével, Lóttal. Eljutottak Kánaánba, ahol Isten ismét megjelent Ábrahám előtt a Shehem mellett található tölgyfaligetnél. Elmondta neki, hogy ezt a földet szánja neki és gyermekeinek. Ábrahám épített egy oltárt Istennek, és körbejárta Kánaánt, hogy hirdesse Isten jelenlétét a világban.

Míg Ábrahám az országot járta, éhínség tört ki Kánaán földjén. Ezért a világ éléskamrájaként emlegetett Egyiptomot is megcélozta. Feleségét, Sárát, próbálta elrejteni, nehogy bántódása essék, de az egyik egyiptomi határőr elfogta és a fáraó palotájába hurcolta őt. Nem tudták, hogy Sára Ábrahám felesége volt, azt hitték, hogy a húga. Azon az éjjelen Isten biztosította Sárát afelől, hogy nem fog bántódása esni. És így is lőn, aki hozzá akart nyúlni Sárához, azokat Isten mind csapásokkal sújtotta. Másnap fáraó magához hívatta Ábrahámot, és alaposan megdorgálta, amiért nem említette neki, hogy Sára a felesége. Adott nekik élelmet és elküldte őket.

Az éhínség végeztével Ábrahám és háza népe visszatértek Kánaánba. Ábrahám gazdagon tért vissza, voltak nyájai, aranya és ezüstje. Unokaöccse, Lót is szép számban rendelkezett báránnyal és szarvasmarhával. Ám míg Ábrahám pásztorai az utolsó betűig betartották gazdájuk utasításait arra vonatkozóan, hogy mások legelőin nem legeltethetnek csak a magukén, addig Lót pásztorai nem voltak hajlandóak Ábrahám törvényei szerint élni és nem tisztelték magát Ábrahámot sem.

Emiatt aztán Lót és Ábrahám emberei egyfolytában összetűzésbe keveredtek. Hamarosan rengeteg panasz érkezett Ábrahámhoz Lót pásztorairól. Ábrahám pedig magához hívatta Lótot, hogy megkérje, hogy ha nem tudnak békességben együtt élni, akkor válasszon magának területet Kámaánban, és ő majd pont az ellentétes irányba fog elindulni és letelepedni.

Ábrahám és Lót felmentek a Beth-El-i magaslatra és végignéztek az országon. A Jordán völgye úgy nézett ki, mint az édenkert, ám az ott élő emberek bűnösök voltak Isten szemében, mert bálványt imádtak. Lót gondolkodás nélkül keletet választotta, s letelepedett a Jordán völgyében, Szodoma városában.

Ábrahám Beth-Elben maradt tehát, és Isten újból megígérte neki, hogy örökké az övé és leszármazottaié lesz majd ez a föld, és hogy rengeteg leszármazottja lesz majd.

Isten utasítására Ábrahám dél felé ment, míg el nem ért Kiryath Arba városába, a későbbi Hebronba. Itt Aner, Eshkol és Mamre fogadta őt és háza népét, az Amoriták vezérei. Szövetséget kötöttek egymással, és Ábrahám itt telepedett le családjával.