A lámpagyújtó

Miért nem számít a szolgagyertya?









Minden gyerek tudja, hogy ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy Hanuka hanyadik napja van, akkor csak meg kell számolni a menórában égő lángokat.

“De papa, négy gyertya ég a menórában nem három.”
“Négy? De az ott fönt a szolgagyertya, az nem számít.”
“Miért nem?”

S teljesen jogos a kérdés, miért nem? Hiszen végülis ő az, aki meggyújtja a többi lángot. Ő az, aki felülről vigyáz rájuk, hogy ha kialudnának idő előtt, akkor újra tudja gyújtani őket.

De végülis mindig ez a helyzet. Az, aki főz és felszolgál soha nem tartozik igazán a parti vendégeihez, még akkor sem, amikor leveszi a kötényét és csatlakozik az asztaltársasághoz.

Az idegenvezető sincs soha a fényképeken, mivel általában ő az, aki készíti őket.

A házasságközvetítő a legkevésbé kívánatos vendég az esküvőn.

Csak a Hanukai menóra az, ami kellő tiszteletet fejez ki a szolgagyertya iránt azzal, hogy magasan a többiek fölé helyezi.

“Miért nem számít a szolgagyertya, papa?” Kérdezi ismét gyermekem.

Én pedig ránézek a szolgagyertyára, ahogy egyedül, elfeledve, semmibe véve ül a helyén. S valahogy úgy érzem, hogy nem is akarna máshol lenni.

Amikor megvilágítjuk gyermekünk útját

Hanuka egyik mondanivalója









Épp leültem, hogy elimádkozzak néhány zsoltárt, amikor a kisbabám odatotyogott hozzám és meghúzta a szoknyám szélét. Egyre intenzívebben húzta a szoknyámat, de nem figyeltem oda rá. Tudtam, hogy csak azért csinálja, mert fáradt és nyűgös, s gondoltam, várhat még egy kicsit. “Anyunak imádkoznia kell.”

Azonban attól, hogy nem figyeltem oda rá, még frusztráltabb lett, s mérges arckifejezéssel odarohant a könyvespolchoz. Egyenesen rámnézett, leemelt egy könyvet és a fölhöz vágta, remélve, hogy ezzel provokálni tud. Én nem mozdultam, s ő nem ezt a reakciót akarta elérni. Leült és elkezdett sírni, én pedig gyorsan befejeztem az imádkozást. Ahogy letettem a könyvem, rádöbbentem, hogy lényegében hiába imádkoztam. Anyunak nem kellett imádkoznia, anyu imádkozni akart. S lényeges a különbség a kettő között. Amit anyunak csinálnia kellet, ami az egyetlen kötelessége volt, az az, hogy odafigyeljen kis totyogósa szükségleteire.

Egyik nap elkeseredetten állított be hozzám egy barátnőm. Nagyon frusztráló napja volt. A története végén elmondta azt is, hogy mást sem akart, mint felhívni az anyukáját és beszélgetni vele, de nem tehette meg. Kérdeztem tőle, hogy miért nem. Elmondta, hogy az anyjának sosem volt rá ideje, sosem figyelt oda rá. Még kisgyerekként is túl elfoglalt volt ahhoz, hogy odafigyeljen rá. Ennek következtében a barátnőm egyszerűen csak megszakította a kommunikációt és nem avatta édesanyját a bizalmába többé. Azt mondta, hogy azért nem meséli el a napját az anyjának, mert nem tudná elviselni, hogy ismét semmibe vegyék.

Kora tavasztól őszig a zsidók tele vannak ünnepekkel: Purim, Pészach, Shavuot, a Tammuz 17-i és az Av 9-i böjtök és természetesen Rosh Hasana, Yom Kippur, Szukkot és Szimhat Tóra. Amikor ünneplések közepette vagyunk, tervezünk, főzünk, bevásárolunk, takarítunk és építünk, akkor sokkal egyszerűbb azt érezni, hogy közelebb vagyunk Istenhez és a Tórához, amit adott nekünk. De aztán jönnek az üres téli hónapok, amik könnyen el tudnak távolítani minket Tőle. S ennek a sötétségnek a kellős közepén adta nekünk Isten a fény ünnepét, Hanukát.

Hanukának két fontos vetülete van: hirdetni és oktatni. Ez az egyetlen olyan ünnepünk, aminek hirdetését Isten megparancsolta. Sosem felejtem el, ahogy büszkén álltam szülővárosomban, San Franciscoban, a Union Square-en a hatalmas Menóra alatt. S még mindig bámulatba ejt a rengeteg ablakba és ajtóba helyezett Menóra fénye, amiket akkor látunk, amikor a férjemmel végigsétálunk Jeruzsálem utcáin.

Egyszerű megérteni, hogy miért is szükséges hirdetni Hanuka csodáját, de mi köze van ennek az egésznek az oktatáshoz?

A Hanuka szó beavatást jelent és ugyanaz a szótöve mint a héber leChanech – oktatni és Chincuch – oktatás szónak. A sötét téli hónapok kellős közepén Isten tett értünk egy csodát. Lehetővé tette, hogy megnyerjük a görögök ellen a túlélésünkért vívott háborút és lehetővé tette, hogy egy napra elegendő olaj nyolc napig égjen. A két csoda közül mi az égő olajét hirdetjük.

Mi történik, amikor meggyújtunk a sötétben egy gyertyát? Megvilágít mindent és megragadja figyelmünket. Ez Hanuka, és ezt tanítja nekünk az oktatásról adott leckéje. Mielőtt még rosszalkodnia kellene a gyerekünknek ahhoz, hogy felhívja magára figyelmünket, mielőtt még –Isten őrizz – eltávolodik tőlünk csemeténk, gyújtsunk lángot benne, bűvöljük el és nyerjük meg figyelmét.

Ezt jelenti Hanuka ünnepe. Ez az az ünnep, amikor Isten azt mondja nekünk: “Halihó, itt vagyok, ne távolodj el tőlem. Még a leghomályosabb pillanatokban is én vagyok a fény, ami megvilágítja utad.”

A lángoló fény csodájával Isten megtanította ezt a kulcsfontosságú elemet ahhoz, hogy jól tudjuk nevelni és oktatni gyermekeinket. Legyünk fény számukra és kössük le figyelmüket.

Az élő Menóra

Emlékezzünk csak a Lubavicsi Rebbe, Rabbi Shmuel híressé vált kijelentésére: “Hallanunk kell, mit mondanak a Hanukai gyertyák.” Nem elég pusztán elmerülni a gyertyák szép lángjának csodálatában, arra is figyelnünk kell, mit tanítanak nekünk e gyertyák.

A gyertyák lágy fénye még több ragyogást és örömöt kölcsönöz a vele kapcsolatba lépő színek kaleidoszkópjának. A falak, a bútorok, de még az emberek belső tulajdonságai is a Hanuka-gyertyák varázsa alá kerülnek. Hasonlóképp a Menóra tanításai életünk minden szegmensére hatással vannak – minél többet hallgatjuk a pattogó lángokat, életünk annál több területét befolyásolják ezen lángok pozitív irányba.

Alább olvasható néhány történet, amit a gyertyák tanítottak a cikk szerzőjének:

A Hanuka szónak ugyanaz a szótöve, mint a chicuch – oktatás héber szónak. A görögök fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy a zsidók megtagadják és elfelejtsék a Tórát. Amikor sikerült legyőzni őket, akkor szükséges volt újra-tanítani a népet, főként a gyerekeket. Nem kell sokáig keresnünk, hogy megtaláljuk a Hanukát és tanítást összekötő kapcsot. Nem is lehet jobb metaforát találni az oktatásra, mint a Menóra meggyújtását.

Van egy népszerű axióma: “A gyerekeket csak látni szükséges, nem hallani.” Ez az alaptétel nyilvánvalóan nem jó oktatótól származik. Gyermekeink a gyertyáink, akiket természetesen meg kell hallgatnunk. Képtelenség úgy inspirálni egy gyereket, hogy nem hallgatjuk meg. Minden tanítóra – szülőkre éppúgy, mint azokra, akik gyermekek oktatását hivatásukul választják – gyönyörű gyertyákat bíztak, a legtisztább olajból készülteket. Az oktatónak két lehetősége van: megpróbálhatja biztonságban tartani a gyertyákat, megóvni minden káros befolyástól azáltal, hogy a dobozukban tartja őket, vagy pedig meggyújthatja ezeket az értékes gyertyákat, táplálhatja lángjukat melegséggel és a hagyományaink iránti szenvedéllyel. Nyilvánvalóan ez utóbbira esik a tökéletes oktató választása.

Egy lángot egy másik lánggal kell meggyújtani. Ahhoz, hogy képezni tudjunk egy generációt, ami izgatottan és szenvedélyesen akar tanulni a Judaizmusról, az oktatóknak is ugyanolyan izgatottnak és szenvedélyesnek kell lenniük. A gyerekek ösztönösen inkább arra figyelnek, ami teszünk, nem arra, amit mondunk. Meg kell újítanunk Judaizmus iránti izgatottságunkat. Teljes átéléssel kell imádkoznunk és nagy lelkesedéssel kell a mitzvákat teljesítenünk. A gyerekeinkért. A kiüresedett, semmitmondó Judaizmus nem fogja lángra lobbantani a tüzet gyermekeink szívében.

A Menórát büszkén tesszük ki az ablakunkba, nem próbáljuk meg elrejteni a büszkeséget, ami dicső hagyományainkat övezi. Ugyanígy feladatunk, hogy felneveljük az “élő menórák” generációját. Zsidókat, akik büszkék zsidóságukra és nem szégyellnek zsidóként viselkedni – még az utcán, séta közben, vagy a munkahelyen sem. Azok a gyerekek, akiket ilyen értékekkel neveltek fel, biztosan teljesíteni fogják azt, amire Isten rendelte őket, hogy megvilágítsák a nemzeteket a Tóra fényével.

A fény ilyetén hadserege kétség kívül el fogja űzni a száműzetés sötétségét és tanúja lesz annak, ahogy Jeruszálemben a Harmadik Szentélyben meggyújtják majd a Menórát.

Mi köze van a fénynek Hanukához?

A kérdés:

Miért hívjuk Hanukát a Fény Ünnepének? Miért nem úgy emlegetjük, hogy Megemlékezés az Olajról vagy a Nyolc Nap Csodája?

A válasz:

A Hanuka (Chanukah) szótöve a Chinuch, ami oktatást, képzést jelent. Hanuka egy lépésről lépésre történő spirituális fejlődést jelent, ami alatt a meggyújtott 36 gyertya elhozza nekünk a teremtés fényét.

S mi a fény? A fényt a bölcsesség metaforájaként is szokták használni a mindennapokban. A megértés univerzális szimbóluma a fénycsóva szokott lenni rajzfilmekben és illusztrációkon is.

Maimonidész azt írja, hogy egy próféta megtapasztalhatja a fény olyan fellángolását, ami megvilágítja előtte a bejárandó utat. A Tórában is sokszor szerepel a fény tudás és bölcsesség értelemben. A teremtés is azon szavakkal kezdődött: “Legyen világosság.” A Talmud szerint ez a fény 36 órán át világította meg Ádámot és Évát, péntek déltől a teljes szombaton át, amikoris Ádám ellátott a világ egyik végétől a másikig. Ez alatt az idő alatt a cél és az igazság saját magunkból eredő bölcsessége világosodott meg az emberiség számára.

De ahhoz, hogy a teremtés célja megvalósuljon és hogy a sötétséget le tudjuk győzni, Isten elrejtette ezt az intenzív fényt az univerzumban, s raktározza egy később eljövendő korszakra.

Azóta is vágyunk erre a fényre. Keressük, imáinkban, tanulmányainkban, meditációikban emlegetjük. De még legsötétebb óráinkban is képesek vagyunk emlékezni arra, amikor az emberiség egésze ennek a 36 órának fényében élt.

A Midrás szerint ez a fény a Tórában rejlik. Ragyogásában megtapasztaljuk a bölcsességet, okokat, s a teremtés célját.

Minden generációban van 36 olyan emelkedett lélek, aki életben tartja, erősíti és vigyázza ezt a fényt.

Elzártan, feltételek nélkül és gyakorlatilag észrevétlenül ez a 36 igaz ember ennek a rejtett fénynek a szikrája. Kifinomult tudatosságuknak köszönhetően a Tóra fénye átitatja a világot.

Hanuka 8 napja alatt a világunk ragyog ettől a dicsőséges fénytől. A szombati gyertyákkal ellentétben Hanuka gyertyáinak lángját nem szabad saját szórakoztatásunkra használni. A hanukai liturgia azt írja: “Ez a fény szent, legfeljebb csak csodálhatjuk e fényt”.

S lehet, hogy nem tiszta a látásunk, de valaha mesterei voltunk a látomásoknak, s szükségszerűen még most is azok vagyunk. Épp ezért tesszük a Hanukkiákat az ablakba, hogy az arrajáró láthassa, hogy a sötétséget el lehet űzni bölcsességgel s a homály megvilágítható az igazsággal.

S Hanuka nem csak a múltnak állít emléket, hanem ünnepli a jelent és a jövőt is. Mert mialatt azt ünnepeljük, hogy egyetlen tégely olaj nyolc napig égett, azalatt ez a fény megtölti a világot a reménnyel, hogy el fog jönni a megváltás, amikor a fény győzedelmeskedni fog a negatívumok felett. Mert a megváltáskor, Maimonidészt idézve:

“nem lesz éhség vagy háború, féltékenység vagy rivalizálás. Mert sok lesz a jó, s a finomságok hétköznapiak lesznek. A világ egyetlen feladata az lesz, hogy ismerje Istent. Mert a föld úgy fog eltelni Istennel, mint a tengerek medrei vízzel.”

A napra lehet nézni…

Mindig is elvarázsolt a nap. Úgy 93 millió mérföldnyire lehet a Földtől – sokkal messzebb, mint hogy azt fel tudnám fogni – hatása bolygónkon mégis elementáris. Minden reggel arra ébredek, hogy beragyogja szobám ez az égitest, amit, ha lenne bolygóközi autópálya, akkor 170 évembe tellene elérni 60 mérföld per órás sebességgel, megszakítás nélkül vezetve. Annak ellenére ragyogja be szobámat, hogy meg kell küzdenie egy kis ablakkal és a függönyökkel. Nincs az a villanykörte, ami képes lenne arra, hogy ugyanilyen módon világítsa be a szobát, annak ellenére, hogy egy villanykörte fényének nem kell ilyen hatalmas utat bejárnia.

Egy kis fény sok sötétséget űz el. Egy nagyobb és erősebb fény még többet. Minél nagyobb a fényforrás, annál messzebb ér el. Ez spirituális értelemben is igaz. A Szentély az egyik példa erre. Bár Jeruzsálemben állt, fénye és szentsége az egész világra hatással volt. A Szentélyben található menóra elárasztotta szent ragyogásával az egész világot, aminek következtében közel s távol mindenki el akart jutni a Szentföldre, még Sába királynője is. Bár lángja akkor égett, amikor a nap is sütött, s csak a templom szentségében világított, ereje akkora volt, s oly messzire ért el, hogy átlyuggatta a sötétség pajzsát.

De vajon mekkora az ereje a Hanuka-gyertyáknak? Milyen erős a lángjuk? Ha az eddig leírtakat vesszük alapul – mármint azt, hogy milyen messze ér el a fénye – akkor úgy tűnhet, hogy a Hanukai menóra említésre sem méltó. Az előszobában vagy ablakpárkányon gyújtjuk, hogy szimbolizálja azon képességét, hogy meg tudja világítani az éj sötétjét – mind gyakorlati, mind átvitt értelemben. Annyira gyenge lenne a fénye a Hanukkiának, hogy tényleg csak a közvetlen környezetét volna képes bevilágítani? S mint ilyet, tényleg csak sötétedés után szabadna meggyújtani, afele a sötétség fele, amely ellen küzdeni akar? Könnyen előfordulhat, hogy a Hanuka lángja egy teljesen másfajta fény.

- o -


Először azonban vizsgáljuk meg az “általános” fényt – még a legnagyobb erejűt is, amit csak el tudunk képzelni. Van bármiféle hatása a fénynek a sötétségre? Elűzi azt? Mi történik akkor, amikor lemegy a nap este? Van valamiféle vidám csillogás? Vagy szimplán csak a csillagok maradnak sötétedés után?

Legtöbben ismerünk olyanokat, akik fényt visznek életünkbe. Az odaadó nagypapánkat, rabbink gondoskodó feleségét, a gyengéd sameszt vagy a jószívű tanárt a második osztályból. Ők mind-mind a legjobbat hozzák ki belőlünk. Ezen emberek természtesen áradó fénye kihozza a bennünk rejlő fényt, s ha csak pár pillanatra is, de legyőzi a máskülönben előtérben lévő sötétséget. Ez viszont nem változtat semmin. Csak rávilágít a másokban lévő jóra, ami máskülönben el van zárva a külvilágtól.

Aki azonban tényleges változást tud előidézni másokban, a bennük lévő sötétséget fénnyé tudja varázsolni, az a legnagyobb elme. Megtanítani másokat arra, hogy miként kezeljék a haragot, letargiát, elesettséget, s hogyan változtassák ezeket az érzelmeket szenvedéllyé és produktivitássá, s hogyan feljesszék magukat ezáltal. Ez az igazi fény, nem pedig az, ami eltűnik, amikor “lemegy a nap”.

- o -


A legtöbb ünnepen annak állítunk emléket, hogy egy erőteljes fény legyőzött egy félelmetes sötétséget. Amikor a természet csődött mondott, akkor egy természetfeletti fényt hívtak segítségül.

Hanuka hőseinek azonban teljesen másfajta álláspontjuk volt. A természetet nem sötétségnek tartották. A természetes az nekik épp olyan Isteni eredetű volt, mint a csoda. Végülis egy Isten teremtette meg és terjesztette el mindkét jelenséget. S lehet, hogy úgy látszott, hogy a szegényes felszereltségű, igencsak kisebbségben lévő zsidó seregnek semmi esélye nincs kiűzni a hatalmas szíriai-görög hadsereget a Szentföldről. A makkabeusok azonban úgy okosokodtak, hogy ha a természet Istentől ered, akkor a természet tud is és fog is segíteni az Isteni értékek közvetítésében.

Kockára tették az életüket, mert hittek abban, hogy a sötétség az tulajdonképpen nem más, mint a fény álcázva. A makkabeusok áldozata, és Isten jelenlétébe vetett megrendíthetetlen hitük létrehozott egy Isteni fényt, ami hűen tükrözte azt a törekvést, ami létrehozta. Nem olyan fény, ami egy szent kamrában pislákol és eltünteti a vele kapcsolatba lépő sötétséget, hanem olyan, ami megmutatja, mi is a sötétség valójában.

Isten hozott a Hanukkiánál.

Az ajtóban vagy az ablakpárkányon található és esténként meggyújtják. Egyáltalán nem aggaszt minket a sötétség. Azért nem, mert a Menóra megmutatja nekünk, milyen is a sötétség, s ez a sötétség ugyanolyan Isteni lehetőségeket rejt magában, mint a megvilágított zsidó otthon szíve. A sötétség hirtelen világítani kezd.

S kinek van szüksége a napra, amikor ez bekövetkezik?

Mi ez a gyertyamizéria?

Kérdés:

Észrevettem, hogy a gyertyagyújtás szerves részét képezi a zsidó vallásnak. Minden péntek este gyertyát gyújtunk, hogy így köszöntsük a Shabbatot. Minden ünnepen is gyertyát gyújtunk, Hanuka pedig másról sem szól, csak gyertyákról. Mi az összefüggés a gyertyák és a spiritualitás között?

Válasz:

Van valami a gyertyában, ami inkább spirituálissá, mint fizikaivá teszi. A fizikai dolgok elfogynak, ha sokaknak akarunk juttatni belőle. A spiritualitás csak nő és gyarapszik, ha terjesztik.

Ami fizikai, az általában fogy, ha adunk belőle. Minél több pénzt költünk, annál kevesebb pénzünk marad, Minél több benzint használunk, annál üresebb lesz a kocsi tankja. Minél többet eszünk, annál több ételt kell vásárolnunk, hogy feltöltsük a kamrát. A spiritualitás azonban más jellegű. Minél többet használjuk, annál jobban gyarapszik. Ha a tudásomat arra használom, hogy tanítsak, akkor a másik tanul ezáltal, s én is bölcsebb leszek. Ha megosztom a szeretetet valakivel, akkor abból csak több szeretet válik, nem kevesebb. Amikor spirituális ajándékot adunk, akkor a megajándékozott úgy válik többé, gazdagabbá, hogy mi nem leszünk ezáltal kevesebbek, szegényebbek. S ezt a spiritualitást terjesztik a gyertyák. Ha arra használunk egy gyertyát, hogy egy másikat meggyújtsunk vele, akkor az első gyertya fényes marad. Nem huny ki a lángja, amikor megosztja azt egy másik gyertyával, sőt, amikor a két láng összeér, akkor még fényesebb, tündöklőbb lángot kapunk.

Sokszor aggódunk azon, hogy ha túl sokat adakozunk, akkor nekünk nem marad semmink. A spiritualitással azonban sosincs így. Minél több jót teszünk, annál jobbak leszünk. Amikor új barátra találunk, akkor a régiek iránti szeretetünk csak nő. Amikor új gyermekünk születik, akkor a már meglévő gyermekünk is profitál belőle. Minél több diákot tanítunk, annál okosabbá válunk mi magunk is.

Gyújtsunk tehát minél több gyertyát. Végtelen sok láng van a lelkünkben. A jóságból sosem fogyunk ki.

A láng

Órákig tudunk ücsörögni és merengeni a lángokat nézve. Fényes, meleg, romantikus, de ami a legfontosabb: sprirituális. (Azt mondjuk nem tudjuk pontosan megfogalmazni, hogy milyen módon spirituális, de spirituális.) Egy sárga kis fény a szélén pirossal és csillogó fehérrel díszítve, az alja pedig kék, mintha csak bepiszkította volna a materiális kanóc. De mindaddig nem láthattuk ezeket a színeket, amíg meg nem számoltuk őket. A láng magában egy tökéletes, teljes egész, ami nyugalmat sugároz. S ekkor elgondolkodunk, hogyan is sugározhat egy ilyen nyugtalan, táncoló valami, mint a láng, ekkora békességet. Hisz a láng nem más, mint erők harca, melyek ellentétes irányba húznak. Ha közelről megnézzük, láthatjuk, hogyan próbál fölfele törni, hogyan próbál elszakadni az őt visszatartó kanóctól, ami a gyertyához köti. Láthatjuk, ahogy próbálja magához vonzani a földre is sugárzó, mennyet övező energiákat. S ha még figyelmesebben megnézzük, észrevehetjük, mennyire függ a fonott pamut hosszától, ami a szívét jelenti, életet ad neki és életben is tartja. Táncol föl-le, előre és hátra, A lét és nemlét között vacillál, a megmaradás és a pusztulás között táncol.

- o -


A Példabeszédek Könyve szerint az ember lelke Isten egy gyertyája. Éppen azért, mert a lélek is különböző erők harca. Vágyunk arra, hogy elszakadjunk “kanócunktól”, mivel a testünk a fizikai valósághoz láncol minket annak minden igényével együtt. Vágyunk arra, hogy eggyé váljunk az Egyetemessel és magunk mögött hagyhassuk a fizikai létet. S ugyanakkor szükségünk is van testünkre, hogy produktívan tudjuk szolgálni Istent.

Ez egy örök harc, ingadozás saját tudatosságunk és aközött, hogy egy magasabb szintű lélekkel akarunk eggyé válni. Ezt hívjuk életnek. Ez az örök feszültség aközött a két vágyunk között, hogy el akarunk szakadni a fizikai valóságtól, s mégis be akarjuk népesíteni a Földet, fejleszteni életünket, megszentelni azt, hogy spiriuálissá válhassunk.

Azért tudjuk órákon át merengve nézni a lángot, mert magunkat látjuk benne.

Hanukai kisokos

Olaj és Sajt

Hanuka olyan csodának állít emléket, ami olajjal történt. Ez megmagyarázza, miért is eszünk olajos ételeket miközben erre a csodára emlékezünk. Van, aki olajban sült krumplis palacsintát (latkes) eszik, van, aki fánkot (sufganiyot), van, aki mindkettőt. S a legtöbben túléljük az ünnepet. Igen, az étel veszélyes is lehet. Az egyik legnagyobb győzelmünket azzal arattuk, hogy sajtot etettünk az ellenséggel. Ezért hát tejes ételeket is eszünk Hanukakor. S ismét csak túléljük az ünnepet.

Hanuka Gelt – Hanuka Pénz

Hanukakor szokás pénzt adni a gyerekeknek, hogy megtanítsuk őket, milyen nemes és jó dolog adakozni – s hogy a gyerekek is érezzék az ünnepi hangolatot és vidám legyen a légkör. Vannak, akik Hanuka minden estéjén adnak pénzt a gyerekeknek. S ezt is túlélik.

Trenderli

A görög elnyomók illegálissá nyilvánították a Tóra iskolákat, így a gyerekek az erdőben tanultak, s nagyon figyeltek, hogy nem járnak-e arra görög járőrök. Ha észlelték, hogy görögök közelednek, gyorsan elrejtették a könyveiket és elkezdtek játszani a trenderlivel (pörgettyű). Ennek az emlékére mi is játszunk vele. Bővebben itt lehet olvasni a szabályokról.

Shabbat Hanuka alatt

Péntek este még a Shabbat-i gyertyák előtt gyújtsuk meg a menórát. Ezeknek a gyertyáknak legalább másfél órát kell égniük, úgyhogy több olajra vagy nagyobb gyertyákra lesz szükségünk. Szombat este pedig a Havdala ceremónia után gyújtsuk meg a gyertyákat, miután már besötétedett.

Gyakran Ismételt Kérdések Hanukáról

Idén (2009.) december 11-én este kell meggyújtani az első gyertyát. Nézzük meg kérdezz-felelek formájában, hogy miről is szól ez az ünnep és hogyan kell ünnepelni.

Mit ünneplünk Hanukakor?

Hanukakor két csodát is ünneplünk.

a) Az időszámításunk előtti II. században Jeruzsálemben a Makkabeusok győzelmet arattak azzal a görög hadsereggel szemben, akik mind létszámban, mind fegyverek tekintetében számottevően túlerőben voltak. A Makkabeusok felkelése csupán válasz volt arra, hogy a görögök erőszakkal próbálták a zsidókra kényszeríteni az istentelen hellén életformát.

b) A hétágú gyertyatartó gyertyáinak meggyújtása fontos szerepet játszott a mindennapi Istentisztelet során a Szentélyben. Amikor a Makkabeusok felszabadították a Szentélyt és kiűzték az összes görög betolakodót, akkor csak egy nagyon kis mennyiségű szent olajat találtak a menóra meggyújtásához. A probléma az volt, hogy az olaj egy napra volt csak elegendő, viszont az előírásoknak megfelelő szent olaj előállítása 8 napot igényelt. S a csoda az volt, hogy ez az egy napra elegendő olaj 8 napig égett.

Mit jelent a szó, Hanuka?

A Hanuka szó azt jelenti, hogy felszentelés vagy bemutatás. A görögök felett aratott győzelmet követően a Makkabeusok újraszentelték a Szentélyt és az oltárt, amit megszentségtelenítettek a pogány betolakodók.

Ezen túlmenően pedig a Hanuka szó két részre osztható. A “Chanu” héber szó azt jelenti: “ők pihentek” és “Kah”, aminek pedig a számértéke 25. Kiszlév hónap 25. napján a makkabeusok megpihentek ütközetük után és győzedelmesen bemasíroztak a Szentélybe, hogy újraszenteljék azt.

Miért változik évről évre a dátum, amikorra Hanuka esik?

Hanuka minden évben Kiszlév hónap 25-re esik. A zsidó naptár a Holdat veszi alapul és annak a ciklusait követi, ebből adódóan tehát más naptárakhoz képest napjai évről évre eltérnek. Hanuka első napja november 28. és december 26. között bármikorra eshet.

Ha szeretnénk tudni, hogy a héber naptár valamely napja mikorra esik a Gergely-naptárban vagy fordítva, akkor kattintsunk ide. (Aki nem tud angolul: a civil to jewish jelenti a Gergely-naptárról héber naptárra való átváltást, a jewish to civil pedig a héber naptárról Gergely-naptárra irányt. A month a hónap, a day a nap a year pedig az év. S most, 2009. szeptemberétől 5770-et írunk zsidó naptár szerint.)

Itt pedig egy listát találhatunk arról, hogy az elkövetkezendő években mely napokra fog esni Hanuka a Gergely-naptár szerint. (Ne felejtsük el az alatta lévő figyelmeztetést se, miszerint a zsidó naptár szerinti napok napnyugtával kezdődnek, tehát az első gyertát az említett dátum előtti este kell meggyújtani.)

Hogyan ünnepeljük Hanukát

Hanuka mind a 8 napján meggyújtjuk a 9-ágú menórában a gyertyákat, minden nap eggyel többet. Az elsőn egyet, a másodikon kettőt egész addig, míg mind a 8 nem ég. A szolgagyertyával gyújtjuk meg a többi gyertyát sötétedés után. A péntek este azért kivétel, mert akkor nem sokkal naplemente előtt gyújtjuk meg a szombat miatt az ünnepi gyertyákat. Persze nem muszáj gyertyákat használni, használhatunk olajmécsest is, ha akarunk.

Szokásos ilyenkor olajban sült ételeket enni, hogy emléket állítsunk az olaj csodájának.

Szokás a gyerekeknek Hanuka pénzt adni és trenderlizni.

Hagyomány ilyenkor többet adakozni a szokásosnál.

Ezen felül pedig a napi imádságok és az étkezés után mondott áldás bővebb, mint hétköznapokon.

A Hanuka az nagyobb zsidó ünnepnek számít?

Ez attól függ, hogyan definiáljuk azt, hogy nagyobb.

Sokan úgy definiálják, hogy az a nagyobb zsidó ünnep, amin speciális ételeket eszünk, speciális kiddust mondnuk, gyújtunk ünnepi gyertyát stb. és amikor tilos dolgozni. Ezeknek a kritériumoknak csak a bibliai eredetű zsidó ünnepek felelnek meg és a Hanukai események csak a Biblia kanonizálása után két évszázaddal történtek.

Ettől függetlenül Hanukát “nagyon” ünnepeljük és elég nyilvánosan. Az, hogy a menórát az ajtóba vagy az ablakpárkányra kell tenni, a vágyunkat szimbolizálja, hogy nagy jelentőséget adjunk Hanuka csodájának.

Arra hivatott a Hanuka nyilvános ünneplése, hogy biztosítsa, a zsidók ne érezzék magukat másodrendűnek amiatt, hogy eltér a vallásuk a nagy átlagétól?

Széder estét és Pészachot az otthonunkban ünnepeljük. Rosh Hasanakor elmegyünk a zsinagógába a sófár-fújást hallgatni. De csak egy olyan ünnep van, aminek a hirdetése, minél szélesebb körben való terjesztése kifejezetten mitzvah, s ez az egy a Hanuka. Bölcseink, akik megalapították Hanuka ünnepét, eredetileg azt írták elő, hogy az ajtóba kell tenni a menórát. A csoda hirdetése mindig is fontos része volt Hanuka ünnepének. A legtöbb menórára vonatkozó előírásnak is ez áll a központjában. A Talmud (Shabbat 23b) is azt mondja, hogy ha valakinek olyan kevés pénze van, hogy vagy csak Hanuka-gyertyára elegenő, vagy csak borra a kiddushoz, akkor inkább bor nélküli kiddust kell tartani, hogy hirdetni lehessen a csodát.

A diaszpórában azonban megszűnt az a szokás, hogy nyilvánosan mutogassuk a menórát az azt követő meghurcoltatások miatt. Manapság szerencsére a legtöbb zsidó olyan országban él, ahol fontosnak tartják a vallásszabadságot, épp ezért ismét széles körben tudjuk hirdetni Hanuka csodáját.

Mik a hagyományos hanukai ételek?

Mivel Hanuka ünnepének az olaj áll a központjában, ezért olyan ételeket szokás enni, amik olajban sültek. Hogy pontosan mik a hagyományos ételek, az területenként változó. Kelet-Európában a krumplis palacsinta, a latkes szokásos. A Szefárd zsidóknál a fánk honosodott meg. A görög zsidók a fánkot loukomades-nek nevezik, a perzsa zsidók zelebi-nek, míg Izraelben a zselés fánkot szokták enni, amit sufganiot-nak hívnak.

Judit emlékére pedig szokás minél több tejterméket enni.

Jeruzsálem szefárd lakosai között pedig szokás nagy, közös étkezéseket rendezni.

Honnan ered a “Makkabi” név?

A szó a héber kalapács/ütni szóból ered. Ezen kívül mozaikszó a következő mondatból: “Mi Kamocha Ba-Elim Hashem!” (Aki a legnemesebbek közül olyan, mint Te, Istenem)

Kötelező Hanukakor ajándékot adni?

Nem kötelező, de sokan szoktak. Ez a Hanuka pénz szokásából ered.

Mi az a Trenderli?

Lásd itt.

Van valami jelentősége a kék és fehér Hanuka-gyertyáknak?

Semmi a világon. A Hanuka-gyertyák bármilyen színűek, alakúak vagy méretűek lehetnek, csak annak az egy kritériumnak kell megfelelniük, hogy minimum fél órát égjenek gyertyagyújtás után ill. péntek este esetében másfél órát. A gyertyák azért színesek, hogy még boldogabbá tegyék az ünnepet és tán azért is, hogy a gyerekek számára vonzóbbá tegyék. Vannak olyan gyertyagyártó cégek, akik különböző színtémák szerint állítják össze a Hanukai gyertyacsomagot. A kék-fehér az izraeli zászló színvilága.

Milyen sorrendben kell meggyújtani a gyertyákat?

A legelső napon a jobb szélen levő gyertyatartóba kell tenni a gyertyát. A második napon a jobb szélen lévőbe és a közvetlen mellette levőbe. S minden este eggyel többet jobbról balra haladva. S minden este balról jobbra haladva kell meggyújtani őket a szolgagyertyával.

Mire való a kilencedik gyertya?

A kilencedik gyertya a samesz, azaz szolgagyertya. Arra való, hogy a többi gyertyát meggyújtsuk vele.

Használható elektromos menóra is?

Az elektromos menóra nagyszerű díszítés, de ahhoz, hogy a micvát teljesítsük, a lángot olajnak vagy viasznak kell táplálnia, mint ahogy az a Szentélyben is szokás volt. Ha mégis olyan körülmények merülnének föl, hogy nem tudunk ilyen gyertyát gyújtani, akkor konzultáljunk a rabbinkkal.

Ellenőrzőlista a Shabbat-i előkészületekhez

Forrás

Az otthon


























































































Határidő
Nap / Óra
Pipa
Vendégeket meghívni
Általános takarítás, ruhákat elpakolni, lakásban rendet tenni stb.
Új lepedőket tenni az ágyakra
A nálunk éjszakázó vendégek számára friss törülközők és lepedők kikészítése
A Shabbat-i kellékek megtisztítása (gyertyatartók, Kiddush kupa stb.)
Utolsó simítások a takarításban
Tegyünk új terítőt az asztalra, készítsük elő a gyertyagyújtás kellékeit és a két barcheszt. (Megteríteni gyertyagyújtás után is lehet)
Tegyünk friss virágot egy vázában az asztalra.
Jegyezzük meg a gyertyagyújtás időpontját.
Kintről mindent hordjunk be, aminek bent kell lennie.
Vigyük le a szemetet és készítsük elő a Shabbatkor használandó szemeteszsákokat.
Tépjük lapjaira a WC papírt és úgy helyezzük a WC mellé, vagy készítsünk elő megfelelő mennyiségű papírzsebkendőt.
Locsoljuk meg a virágokat és kapcsoljuk ki az öntözőberendezést.
Amennyiben szükséges, tegyük el a Shabbatkor nem használható játékokat és helyettesítsük olyanokkal, amik használhatók Shabbatkor is.
Tegyünk el vagy takarjunk le minden olyasmit, ami Shabbatkor nem használható (toll, pénz, pénztárca stb.) – Saját listánk:
Nyissunk ki minden olyan zacskót és csomagot, aminek a tartalmát használni akarjuk Shabbatkor. – Saját listánk:




Az ételek
















































































Határidő
Nap / Óra
Pipa
Nyissunk ki minden olyan zacskót és csomagot, aminek a tartalmát használni akarjuk Shabbatkor. – Saját listánk:
Minden étel, ital és egyéb kiegészítő bevásárlása.
Sütés befejezése (barchesz beleértve)
Főzés befejezése
Jégkockák lefagyasztása
Késélezés
Mosogatás. Ha nincs időnk, akkor tegyük a mosatlan edényt olyan helyre, ahol nem látszik. A Shabbatkor újrahasználandó edényeket Shabbatkor is el lehet mosni.
Tisztítsuk meg azokat az edényeket, amik a melegen tartó lapra kerülnek.
Vágjuk fel a zöldségeket, csafarjuk ki a gyümölcsök levét ha szükséges.
Nyissunk ki minden zacskót, konzervet, bébiételt, üveget stb. Saját listánk:
A melegítőlap felállítása.
A vizet melegen tartó urna/termosz előkészítése.
A mosogató/lavor/fürdőkád/dézsa előkészítése a koszos edények áztatásához.
Nassolnivaló és italok kikészítése. Ha feltétlen szükséges, a gyerekeknek adjunk enni. Kóstoljuk meg, amit főztünk. Menü:




Saját magunk



































Határidő
Nap / Óra
Pipa
Mossuk és vasaljuk ki, varrjuk meg, vigyük tisztítóba az összes Shabbati ruhánkat.
Hívjuk fel a vendégeinket, adjunk nekik útbaigazítást a lakásunkhoz vagy más egyéb iránymutatásokat, ha szükséges.
Tisztítsuk ki a cipőnket.
Fejezzük be a leveleinket, intézzünk el minden telefonhívást, ami nem várhat. Hívjuk fel a szüleinket Shabbat Shalom-ot kívánni stb.
Felejtsük el a munkával kapcsolatos gondokat, házi feladatot stb. Fokozatosan merüljünk Shabbati hangulatba.




Péntek délután / Az utolsó pillanatok
















































































Határidő
Nap / Óra
Pipa
Tegyünk el mindent, ami muktzeh (Shabbatkor nem használható: pénztárca, toll stb.) és ürítsük ki a zsebeit minden ruhának és kabátnak, amit Shabbatkor viselni fogunk.
Csomózzunk ki minden dupla csomót a ruhákban és cipőkön, amit viselni akarunk Shababtkor.
Állítsuk be a lámpákat: Döntsük el, melyek maradnak bekapcsolva és melyek kikapcsolva. Ez a hűtő lámpájára is vonatkozik. Vagy tekerjük ki belőle a villanykörtét vagy iktassuk ki a szenzort.
Melegítsük fel az ételeket és tegyük a melegen tartó lapra.
Ellenőrizzük, hogy minden szerkezet, amit használni akarunk Shabbatkor, be van kapcsolva, a többi pedig kikapcsolva. Ide értendő a telefon, a riasztó, a légkondicionáló, a termosztát. Állítsuk be a Shabbati időzítőket.
Vágjunk hajat és körmöt.
Fürödjünk meg vagy zuhanyozzunk le, mossuk meg a hajunkat, használjunk testápolót, mossuk meg a fogunkat.
Sminkeljünk, készítsük el frizuránkat.
Ha a villany leoltva marad a hálószobában, akkor készítsük elő a pizsomákat.
Adakozzunk.
Vegyük be a gyógyszereinket, vitaminjainkat még mielőtt bejön a Shabbat. Persze csak akkor, ha nem szükséges minden nap adott időpontban bevennünk.
Öltözzünk fel gyertyagyújtáshoz. (Átöltözni később is lehet, ha akarunk.)
Gyújtsuk meg időben a gyertyát. Ha nem sikerül pont az előírt időpontban, akkor ne gyújtsuj meg. Naplemente után gyertyát gyújtani a Shabbat megszentségtelenítését jelenti.
Vegyünk egy mély levegőt, engedjük el magunkat és lépjünk át a Shabbati hangulatba. Mostanra már úgy kell éreznünk, hogy minden munkát elvégeztünk. Ne aggódjunk amiatt, amit mégsem sikerült. 25 órán keresztül semmire nem kell, hogy gondunk legyen.




Elektromos szerkezetek listája





































































































































































Teljes Shabbat alatt bekapcsolva tartandó Shabbat előtt kikapcsolandó Időzítővel működtetendő


Felkészülni Shabbatra

Mint minden jó dologra az életben, Shabbatra is jó előre kell készülni. Fel kell készítenünk otthonunkat és magunkat, el kell készítenünk az ételeket. Alaposan fel kell készülnünk, hisz ha észrevesszük, hogy valami hiányzik, mondjuk a bor a kiddushoz, akkor nem mehetünk el megvenni szombaton. Shabbatkor nem takarítunk, nem kapcsolunk lámpát, nem főzünk, sőt még csak fel sem melegíthetjük az ételt. Az ételek melegen tartásáról és a lakás tisztaságáról még Shabbat előtt kell gondoskodnunk.

Amik kellenek Shabbathoz:

Az ünnepi asztalhoz:

Gyertyák és gyertyatartó
Bor vagy szőlőlé
Kiddush kehely
3 db barchesz
Tálca és takaró a barcheszhez
Só egy tálkában
Egy szép, fehér terítő

A Havdalához:

Illatos fűszerek
Fonott gyertya

Az ételek melegen tartásához:

Egy tálca, amit a tűzhelyre tehetünk
Egy elektromos vízmelegítő, amin van időzítő


Hasznos tippek

Az otthonhoz

A takarítás és mosás minden formája tiltott Shabbatkor, mint ahogy az elektromos készülékek használata is. Shabbatot úgy akarjuk köszönteni, mint egy királyi vendéget. Állítsunk össze egy takarítási tervet. Kedzjük csütörtökön, vagy akár szerdán, hogy péntek délutánra már minden ragyogjon. A mosogatónak tisztának és üresnek kell lennie, a padlót fel kell mosni, a szőnyegeket kiporszívózni. A szennyest ki kell mosni, vasalni és szépen eltenni a szekrénybe. Azokat a ruhákat, amiket leadtunk a tisztítóba, hogy Shabbatkor tisztán viselhessük, el kell hozni onnét. A cipőket ki kell tisztítani.

Vannak családok, ahol már péntek reggel megpróbálják megteríteni az asztalt, hogy a Shabbat érzése belengje a lakást már reggeltől. A gyertyákat és a barcheszt mindenképpen készítsük elő és akár egy imakönyvet is tehetünk az asztalra.

Az ételek

A Shabbat az a nap, amikorra a legszebbet és a legjobbat tartogatjuk a héten. Ha találunk valami különleges és szép gyümölcsöt a boltban, vagy egy egyedi receptre akadunk valahol, akkor azt Shabbatra tartogatjuk. A régi időkben, amikor ritka volt a pénz és alig jutott más az asztalra, mint fekete kenyér, a családok egész héten arra spóroltak, hogy halat tudjanak venni Shabbatra.

Vannak tradicionális Shabbati ételek. A gefilte fish ilyen, a sólet is az. És persze a barchesz sosem hiányozhat, nagyon sokan maguk készítik.

Az ételek melegen tartása

Főzni vagy felmelegíteni az ételt, vagy akárcsak tüzet gyújtani is tilos Shabbatkor. Épp ezért kell valami, ami melegen tartja az ételt. Ezt a speciális Shabbati “melegítőtálcát” blech-nek hívják. Csak arra kell ügyelni, hogy még gyertyagyújtás előtt rátegyük az összes ételt, amit oda szánunk.

Ami a meleg italokat illeti, használjunk elektromos vízmelegítőt, amin be lehet állítani, hogy mikor forrjon a víz, vagy hogy hány fokra melegítse és tartsa a meleget.

Saját magunk

A péntek délután fent van tartva a Shabbati felkészülésnek. Nem uzsonnázunk sokat, hogy maradjon hely a vacsorának. Speciális mitzvah megfürödni Shabbat tiszteletére, ezért a reggeli zuhany helyett inkább délután zuhanyozzunk. Ha kifestjük magunkat, még gyertyagyújtás előtt fejezzük be, mert az is tilos Shabbatkor.

S mivel a legszebb dolgokat Shabbatra kell tartogatni, ezért öltözzünk fel a legszebb ruhánkba.


Aki tud angolul, az itt találhat egy ellenőrzőlistát.

Shabbat A-Z

a) Fejezzük be korábban a munkát péntek este, hogy legyen időnk előkészülni Shabbatra.

b) Takarítsuk ki az otthonunkat Shabbat királynőjének tiszteletére.

c) Főzzük meg előre a Shabbati ételeket. Készítsük elő a készüléket, ami melegen tartja az ételt a szombati nap.

d) Az asztalt terítsük meg a legszebb étkészletünkkel. Ezen kívül legyen rajta minimum 2 gyertyatartó és gyertya, két egész barchesz egy tálcán, letakarva egy szép barchesz-takaróval s egy Kiddush-pohár a bornak.

e) Fürödjünk meg és öltözzünk fel Shabbat tiszteletére.

f) Gyújtsuk meg a gyertyákat 18 perccel naplemente előtt.

g) Innentől kezdve, amíg ki nem megy a Szombat, tilos bármilyen munkát végezni.

h) Imádkozzuk el a Shabbati imákat, a legjobb, ha elmegyünk egy zsinagógába Istentiszteletre. Természetesen a L’cha Dodi sem maradhat ki.

i) A vacsoraasztalnál énekeljük el a Shalom Aleichem című dalt és a Bátor Asszony-t, amit Salamon Király írt a zsidó nők méltatására.

j) Egy szép kehelybe töltsünk kóser bort vagy szőlőlét és szenteljük meg a Szombatot egy Kiddush-sal.

k) Ezt követően a mosogatónál végezzük el a rituális kézmosást még mielőtt ennénk a barcheszből. Egy kancsóba öntsünk vizet és mind a két kezünket öntsük le háromszor miközben elmondjuk a megfelelő áldást.

l) Menjünk vissza az asztalhoz és mondjuk el az áldást a barcheszre, vágjuk fel, mártsuk sóba és mindenki egyen belőle.

m) Szolgáljuk fel a Shabbati vacsorát. A hagyományos péntek esti menüben maceszgombócos húsleves és gefilte fish is szerepel.

n) Az egyes fogások között énekeljünk Shabbati dalokat vagy vitassuk meg az adott heti szakaszt a Tórából. A vacsora végén mondjuk el az áldást, amiben megköszönjük Istennek az ételt, amit elfogyasztottunk.

o) Ha még nincs túl későn, akkor a vacsora után tökéletes alkalom nyílik arra, hogy minőségi időt töltsünk a családdal és/vagy barátokkal, tanuljunk egy kicsit a Tórából vagy olyan könyvet olvassunk, aminek a zsidó vallás a témája.

p) Feküdjünk le aludni és élvezzük azt az egyedülálló élvezetet, amit a Shabbati pihenés nyújt.

q) Reggel sétáljunk el a zsinagógába (ne pedig biciklizzünk, vezessünk vagy görkorcsolyázzunk) az Istentiszteletre és a Tóraolvasásra. (Ha szerencsénk van, még kiddus is van Istentisztelet után)

r) Menjünk haza és vegyünk részt a következő Shabbati étkezésen. Ugyanazt a sémát kell követni, mint péntek este, azaz kiddus keretében megmossuk a kezünket megáldunk két barcheszt és finomakat eszünk. A hagyományos szombati menü a sólet. S persze mondunk áldást étkezés után és éneklünk is. Gyertyát most nem kell gyújtani.

s) Shabbat délután szundikáljunk és tanuljuk a Tórát.

t) Később menjünk el a délutáni Istentiszteletre a zsinagógába.

u) Vegyünk részt a harmadik étkezésen, ami az Istentisztelet minchah és maariv része között van.

v) Úgy egy órával naplemente után, mikor már besötétedett, vége a Shabbatnak. Mondjuk el az esti imákat.

w) S elérkezett a Havdala ideje a borral, fűszerekkel és a fonott gyertyával.

x) Van még egy étkezés, a Melaveh Malkah (A Királynő Búcsúztatása). Ez egy könnyű uzsonnaszerűség, melynek során énekelünk Élijahu Prófétáról és történeteket olvasunk igaz emberekről.

y) Újrakezdjük a munkahetet feltöltődve a spirituális engergiával, amit Shabbat nyújtott.

z) Következő héten kezdjük úrjra a) ponttól.

Egyszerű, nem? :)

Mi is Shabbat tulajdonképpen?

A legelső bejegyzésem Shabbatról szólt. Mint minden kezdet, ez a bejegyzés sem volt tökéletes, most szeretném kicsit jobban kifejteni a témát.

A Shabbat pihenés. A nyugalom egy kis szigete a munkával, aggódással, küzdelemmel teli hetek sodrásában. Minden héten nagyjából 25 órára a világ megáll. Az üzlet bezár, a kocsi a garázsban marad, a telefon nem csöng, nem kapcsoljuk be a rádiót, a TVt és a számítógépet sem. A mindennapi élet gondjai, bajai elhalványulnak. Ahogy abbahagyjuk az alkotó tevékenységünket, úgy kezdünk el fókuszálni a családra, barátainkra és magunkra, a lelkünkre.

A Shabbat tudatosság. Tudatosul bennünk, hogy a világ nem azért van, hogy azt tegyünk vele, amit csak akarunk, hanem Isten teremtette a saját céljaiért. Shabbatkor arra is emlékezünk, hogy Isten kivezetett bennünket Egyiptomból és deklarálta, hogy soha többé nem leszünk idegen úr rabszolgái – a munkánk és más pénzforrások olyan eszközök, amelynek segítségével jobban tudjuk szolgálni Istent, így ezek nem uralják életünket.

A Shabbat zsidó identitás. A Shabbat Izrael menyasszonya, lelki társa a zsidóságnak. Ez az egyik legerőteljesebb kifejezése zsidóságunknak és ezt a legkönnyebb átadni gyermekeinknek. Mindenkor, mindenhol, minden kultúrában, bármilyen körülmények között hűek maradtunk a Shabbathoz. Salamon birodalmában épp úgy, mint Auschwitzban. Egy híres zsidó író szavaival élve “Nem is annyira a zsidóság tartotta meg a Shabbatot, mint a Shabbat a zsidóságot.”

A Shabbat élvezet. Finom ételeket eszünk gyönyörűen terített asztalnál, a csillogó gyertyafényben éneklünk, s alszunk, ameddig csak jólesik. A hét folyamán az élet apró örömei nagy kihívást jelentenek. Ugyanis egy anyagi világban élünk anyagi teremtményekként, s emiatt nagyon kell ügyelnünk arra, hogy élvezeteink ne süllyedjenek alacsony morális színvonalra. Shabbatkor azonban a test és a lélek is magasabb szintre emelkedik, s a Shabbat élvezete étellel, itallal és kényelemmel mitzvah, Isteni parancsolat.

A Shabbat spiritualitás. A Shabbat a hét lelke. A látomás, amit meg akarunk valósítani. A Kabbalisták azt tanítják, hogy Shabbatkor a hét minden teljesítménye kiteljesedik és magasabb szintre kerül, és Shabbattól kezdve a következő héten minden igyekezetünk áldott. A Shabbat tartása biztosítja Isten áldását és azt, hogy egész héten sikeresek leszünk. S értelmet ad létezésünknek minden héten.

A Shabbat ízelitő a Messiás-kori életből. Amikor majd nem lesz éhezés, háború, féltékenység és viszály. Amikor majd nagyon sok lesz a jóból és minden finomságból rengeteg lesz. Amikor az emberek már csak az lesz a dolguk, hogy Istent szolgálják. Ezt mondják a próféták és Izrael bölcsei is így írják le a megváltás korát. A hetedik évezred lesz az, amikor eljön a messiás, miután a teremtéstől számított 6000 éven át sikerült kiépíteni Isten otthonát itt a földön. A Shabbat egy kis ízelítő ebből az eljövendő világból.

S csakúgy, mint a finom ételekkel lenni szokott, Shabbatot sem értehti meg az, aki nem “kóstolta” saját maga.

Tehát a “Mi is a Shabbat?” kérdésre a legjobb válasz az: Próbáld ki magad :)