Rosh Hasana-i vacsora címszavakban

Kiddus

A vacsora előtt megszenteljük az ünnepet egy pohár bor vagy szőlőlé felett mondott kiddussal.

Új gyümölcs

Rosh Hasana második napján a gyertyagyújtás és a kiddus alatt egy olyan gyümölcsnek is az asztalon kell lennie, amit még nem fogyasztottunk azóta, hogy szezonban van. S erre a gyümölcsre kell gondolnunk, amikor gyertyát gyújtunk és kiddust mondunk. Az előtt esszük meg, hogy kezet mosnánk a barcheszhez, s a következő áldást mondjuk rá:






Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu Me-lech ha-olam bore pri ha-etz.

Áldott vagy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megteremted a fa gyümölcsét.


Mézbe mártott barchesz

Az első este közvetlen a kiddus után, a második este a gyümölcs után kezet mosunk és elmondjuk az áldást a két barcheszre.






Ba-ruch atah A-do-nay, E-lo-hei-nu Melech Ha-Olam, hamotzie le-chem min ha-are-tz.

Áldott vagy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megteremted a kenyeret a földből.


Eztán felvágjuk a barcheszt, mézbe mártjuk (vannak, akiknél az a szokás, hogy sóba is) és mindenki eszik belőle egy falatot.

Szimbolikus ételek

Rosh Hasana első estéjén a barchesz után olyasmiket kell ennünk, amilyen évet szeretnénk magunknak. Először is egy falat édes almát mézbe mártunk és a következő áldást mondjuk rá:






Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu Me-lech ha-olam bore pri ha-etz.

Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megteremted a fa gyümölcsét.

Ye-hi ratzon she-ti-cha-desh alei-nu shanah tovah u-m'tu-kah.

Legyen az az akaratod, hogy jó és édes évünk legyen.


Egy halfejet, kost vagy más kóser állatot is felszolgálunk. Ez azt szimbolizájla, hogy a legjobbak akarunk lenni az elkövetkezendő évben. (Mivel a fejben dől el minden, ezért a fej.)

A gránátalmát azért esszük, hogy tele legyen az évünk mitzvával és jótettekkel, mint ahogy a gránátalma is tele van finom, édes, lédús magokkal.

Szokás még olyan ételeket enni, amiknek a neve más tájszólásban/nyelvben áldást és gazdagságot, gyarapodást jelent. Pl. vannak, akik készítenek egy olyan fogást, amiben répa van, mert a répa Jiddisül meren, ami azt is jeleti, sokasodni.

Hagyományos Rosh Hasana-i konyha

Rosh Hasanakor hagyomány, hogy nem eszünk keserű vagy savanyú ételeket. Igyekszünk minél több édes ételt enni, azt kifejezendő, hogy szeretnénk, ha az elkövetkezendő év édes lenne.

Ezen felül pedig mogyoróféléket sem eszünk. Héberül egoz-nak hívjuk a mogyoróféléket, s ennek a számértéke megegyezik a chet (bűn) szó számértékével. (Héberben ugyanis minden egyes betűnek van számértéke, s ezeket a számokat ugyebár össze lehet adni.)

Rosh Hasana-i gyertyagyújtási rend 2009-ben

A lányok és asszonyok gyújtanak gyertyát, hogy köszöntsék az ünnep minden egyes estéjét. Ha nincs nő egy otthonban, akkor a családfő gyújtja a gyertyát.

Gyertyagyújtás időpontjai

(Annak, aki nem tud angolul: Hungary az Magyarország, az első legördülő sávból ezt kell választani. A másodikból Budapestet. Az AM az délelőtt, a PM az délután és ha más gyertyagyújtási időpontokra is kíváncsi valaki, akkor a Show times for different date(s) menüpont alatt hónap/nap/év formátumban kell megadnia a kívánt napot.)

2009. szeptember 18.






1) Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu me-lech ha-olam asher ki-deshanu be-mitzvo-tav ve-tzvi-vanu le-hadlik ner shel Shabbat v'shel Yom Hazikaron.

Áldott légy Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad a Shabbati és az Emlékezés Napi gyertyák meggyújtását.







2) Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu me-lech ha-olam she-heche-ya-nu ve-ki-yi-ma-nu ve-higi-a-nu liz-man ha-zeh

Áldott légy Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki életet adtál nekünk, tápláltál és lehetővé tetted, hogy megérjük ezt a napot.


2009. szeptember 19.






1) Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu me-lech ha-olam asher ki-deshanu be-mitzvo-tav ve-tzvi-vanu le-hadlik ner shel Yom Hazikaron.

Áldott légy Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad az Emlékezés Napi gyertyák meggyújtását.







2) Ba-ruch A-tah Ado-nai E-lo-hei-nu me-lech ha-olam she-heche-ya-nu ve-ki-yi-ma-nu ve-higi-a-nu liz-man ha-zeh

Áldott légy Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki életet adtál nekünk, tápláltál és lehetővé tetted, hogy megérjük ezt a napot.


Amit még tudni kell a gyertyagyújtáshoz

Az első nap napnyugta előtt is és után is meg lehet gyújtani a gyertyákat. Ha napnyugta után gyújtjuk, akkor egy olyan lángról kell meggyújtani, ami már napnyugta előtt is égett. Ha az ünnep első estéje péntek este, akkor napnyugta előtt kell gyertyát gyújtani. Ha szombat este, akkor csak a Shabbat kimenetele után szabad.

Az ünnep második estéjén sötétedés után gyújtunk gyertyát egy már az ünnep előtt óta égő lángról. Ha a második este szombat este, akkor csak a Shabbat kimenetele után gyújthatunk gyertyát. Ha péntek este, akkor még napnyugta előtt kell.

Leshana tova tekatev v'etachetem – Kívánom minden olvasómnak, hogy a jók könyvébe kerüljön :)

2009-es Rosh Hasana-i naptár

Most, hogy már gyerekek is, felnőttek is tudják, miről szól ez az ünnep, ideje leírni, hogy mikor mit kell csinálni az ünnep alatt :)

2009. szeptember 18. péntek (5769. Elul 29.)

A reggeli Istentiszteletet megelőzően speciális Selichot imára kerül sor. Az Istentisztelet után pedig a nem teljesített ígéretek megsemmisítése következik.

A nők gyertyát gyújtanak az este (gyertyagyújtási rendet lásd a következő bejegyzésben).

Az esti Istentisztelet után ismét Shana Továt kívánunk.

A kiddus után mézbe mártott kerek barcheszt eszünk, majd mézbe mártott almát. Szokás még halfejet, kost (vagy egyéb kóser állat húsát) és gránátalmát enni.

2009. szeptember 19. szombat (5770. Tisri 1.)

Rosh Hasana első napja

A reggeli Istentisztelet során a rabbi megáldja a gyülekezetet.

Az ünnepi ebédet megelőzően mézbe mártott barcheszt eszünk.

Este a nők gyertyát gyújtanak. Gyertyagyújtáskor egy új gyümölcsnek is az asztalon kell lennie, amit ebben a szezonban még nem ettünk, s erre a gyümölcsre kell gondolniuk a nőknek gyertyagyújtás alatt. A kiddush és a Shehecheyanu áldás után megesszük ezt a gyümölcsöt. Ezt követően pedig kezet mosunk és mézbe mártott barcheszt eszünk.

2009. szeptember 20. (5770. Tisri 2.)

Rosh Hasana második napja

Elmegyünk a zsinagógába meghallgatni a sófár-fújást. Az Istentisztelet alatt a rabbi megáldja a gyülekezetet.

Az ünnepi ebéd előtt mézbe mártott barcheszt eszünk.

Délután sor kerül a Tashlich-ra, este pedig Havdala ceremóniára. Annyi különbség azonban van Shabbathoz képest, hogy nem használunk havdala-gyertyát és illatos fűszereket.

2009. szeptember 21. (5770. Tisri 3.)

Gedalia böjtje

Minden férfi és nő, aki már elmúlt bar/bat mitzvah-korú, pirkadattól napnyugtáig böjtöl a Gedalia elleni merénylet emlékére.

Gedalia-t Nabukkodonozor nevezte ki Júdea kormányzójává, miután száműzte a legtöbb zsidót Izraelből. Részleges autonómiáját megőrizve virágzott a zsidó állam kormányzása alatt. Miután politikai ellenfelei merényletet követtek el ellene, a zsidó állam teljesen elveszítette autonómiáját.

Rosh Hasanah 2009. (5770.)

Közel egy év telt el azóta, hogy elindítottam a blogom. Ahogy a zászlókból, térképekből látom, egyre többen találjátok meg az oldalam, aminek nagyon örülök :) Azt jelenti, érdemes csinálnom :) Az első bejegyzéseim egyike volt a Rosh Hasanáról szóló, akkor egy összefoglalót írtam, ami leginkább felnőtteknek szólt. Idén szeretnék többet írni és egy kicsit részletekbe is menni. Kezdeném ezt azzal, hogy egy kis írományt fordítok a Chabad honlapjáról, ami gyerekeknek szólóan meséli el, miről is szól ez az ünnep.

Image Hosted by ImageShack.us


Tegyétek el azokat a csákókat! Az új év kezdete nagyon is komoly dolog!

Számunkra, zsidók számára az újév köszöntése nem az önfeledt mulatásé, hanem az elmélyült imádkozásé. Ez az Emlékezés Napja, amikor Teremtőnk megemlékezik minden egyes teremtményéről a földön, s cselekedeteik szerint megítéli őket. S bár ez a nap nagyon komoly és mély tiszteletet parancsoló, mégis tudjuk, hogy a Világ Királya kegyes és kegyelemteljes. Nem büntetni akar minket, csak azt szeretné, ha követnénk utasításait. Értünk hozta létre szabályrendszerét ugyanis.

Rosh Hasana nem ér minket felkészületlenül, hiszen Elul hónapban már készültünk rá, A Shabbatokat kivéve minden nap megfújtuk a sófárt. Elul hónapjában egy zsidó különösen nagy figyelmet fordít minden parancsolat betartására, többet imádkozik, többet adakozik, kedvesebb, szeretetreméltóbb, mint eddig bármikor, igyekszik mindenkit jobban megszeretni, hogy minden rossz tulajdonságát kiölje magából.

S csodálatos érzés árad szét abban, aki őszintén megbánja bűneit. Mintha csak egy varázsütés minden rá nehezedő súlytól megszabadította volna. Az az érzés, amikor tudjuk, képesek vagyunk megújítani életünket, mintha csak most születtünk volna. Tiszta lappal indulhatunk. Ilyen az az érzés, amivel eltelve egy zsidó belép a zsinagógába Rosh Hasana első estéjén. Közel érzi magát Istenhez, miközben szíve legmélyéről szólnak imái.



Sófár

A Tóraolvasás után a legméltóságteljesebb pillanat következik: megfújják a sófárt. A fehér ruhába öltözött sófár-fújó már készülődik. A zsúfolt zsinagógában csend támad, míg mindenki magával van elfoglalva, hisz ez a legjobb alkalom egy utolsó önvizsgálatra. Sok gondolat kavarog ilyenkor a sófár jelentőségéről fejünkben. Persze ez is csak egy parancsolat a sok közül a Tórából, de rengeteg fontos üzenetet hordoz. Először is olyan, mint a katonákat ébresztő harsonaszó. Hív a sófár, hogy ébredjünk, hisz dolgunk van. Eddig el voltunk foglalva földi gondjainkkal, míg spirituális igényeinket elhanyagoltuk. Adjunk hát még egy esélyt lelkünknek.

A sófár felhívja figyelmünket arra, hogy ez az Ítélkezés Napja.

A shevarim (három közepes hosszúságú sófárhang) és teruah (egy rövid sófárhang) hangjai, mint visszatartott sóhajok, tépik szívünket. Tépik, hisz bánjuk múltbéli hibáinkat.

Az utolsó, hosszú sófárhang, a tekiah gedolah, már más jelentést hordoz, ez már sokkal vidámabb, mert ez azt juttatja eszünkbe, hogy majd egyszer az összes száműzetésben élő zsidó összegyűlik a Szent Földön annak a nagy sófárnak a hangjára, amit az eljövendő Messiás fog megfújni.

Kalandozzunk el egy kicsit a sófár hangjától és nézzük meg magát a sófárt. A sófár egy kosnak a szarva. Arra a kosra emlékeztet minket, amit Izsák helyett kellett Ábrahámnak feláldoznia. Ezt a történetet Rosh Hasana második napján meséljük el. S mikor erre emlékezünk, büszkeséggel tölt el, hogy Ábrahám és Izsák leszármazottai vagyunk. S arra is büszkék vagyunk, hogy örököltünk tőlük egy kicsit abból a hűségből és odaadásból, mellyel Istent szolgálták. Isten nem haragudhat igazán Ábrahám, Izsák és Jákob gyermekeire, akik a maguk idejében elsőként kezdték hirdetni az Ő nevét. S minél többet gondolunk őseinkre, annál jobban isnpirálnak minket tetteik.

Tudatosul bennünk, hogy a Tóra és Isten iránti igaz elkötelezettség azt jelenti, hogy készek vagyunk áldozatokat hozni és mások érdekeit a sajátunk elé helyezni. Tudjuk, hogy őseink milliói néztek bátran szembe a halállal, azzal a tudattal, hogy Isten szent céljaiért teszik ez. Mint Ábrahám és Izsák. Mi vajon milyen messzire mennénk el?



Taslich

Szabaduljunk meg a rossztól! Itt az ideje, hogy minden hibánkat a folyóba szórjuk.

A reggeli Istentisztelet után hazamegyünk reggelizni. Rosh Hasanakor azonban nem szunyókálunk utána, mint oly sokszor szoktunk Shabbatkor a sólet elfogyasztása után. Rosh Hasanakor túl értékes az idő, nem pazarolhatjuk alvásra. Amint befejeztük a reggelit, irány ismét a zsinagóga. Rosh Hasana első napján a délutáni Istentisztelet korábban kezdődik a Taslich miatt, s amúgy is annyi Zsoltárt akarunk mondani, amennyit csak lehetséges. Versenyezhetünk is egymással, hogy kinek sikerült többet mondania.

Az emberek ima után elsétálnak a legközelebbi parkba, ahol van egy kis tavacska vagy patak, hogy a tashlich ceremóniáját elvégezhessék. S mindig marad annyi felnőtt zsidó férfi a templomban is és a tó mellett is, hogy a minyen meglegyen. Viszünk magunkkal egy imakönyvet is a tóhoz. Az imák elmondása után megfogjuk ruhánk sarkát, s úgy teszünk, mintha morzsákat söpörnénk a vízbe, ezzel szimbolikusan megszabadulva bűneinktől. (Micah próféta szavai szerint: "hajítsd a tenger mélyére bűneiket") A mozdulat persze nem mossa el bűneinket, de emlékeztet arra, hogy mélyen szívünkbe kell néznünk és gondosan ki kell takarítanunk minden gonoszt belőle. S ez egy hihetetlenül jó érzés, ami segít véghezvinni újévi fogadalmainkat.

A zsidó meglátás a messiásról








Mi is az a “Világ vége”?

A világ vége kifejezés a Számok Könyve 24:4-ből származik. Mindigis úgy gondoltak rá, mint a Messiási-korszak kezdetére. Nézzük meg, mit tart a zsidó vallás a Messiásról.

Mit is jelent az a szó, hogy Messiás

A szó általában megváltóként használatos a magyar nyelvben. A héber szó szó szerinti megfelelője azonban “felkent”. A Bibliai héberben azokat hívták messiásnak, aki önerejéből elért egy nagyfokú nemességet és nagyságot. Pl. a Főpapot úgy is nevezték, hogy Kohen Hamashiach.

A Talmudi nyelvezetben a Messiás szó annak a zsidó vezetőnek van fenntartva, aki majd megváltja Izraelt a Világ Végén.

A Messiásba vetett hit

Anno Maimonidész leírta a zsidó vallás útmutatóit, alapelveit. Az egyik ezek közül az, hogy eljön majd egy zsidó vezér, telve elsöprő energiával, aki Dávid király közvetlen leszármazotta lesz, s ő újra fogja építeni a Szentélyt Jeruzsálemben és minden zsidót visszavisz Izrael földjére.

A föld minden nemzete el fogja ismerni őt vezérként, s követni fogja őt. Amikor eljön a Messiás, világbéke fog uralkodni, nem lesz több háború, nem lesz több népirtás és sokkal magasabb színvonalú lesz az élet. Mindenki imádni fogja Istent és egy sokkal mélyebb, spirituálisabb életet fog élni. A zsidóság el lesz foglalva a Tóra tanulmányozásával és titkainak megfejtésével. Az eljövendő Messiás fogja beteljesíteni Isten célját a teremtéssel: az emberek otthont teremtenek majd Istennek az alacsonyabb-szintű világban, hogy megmutassák az anyagi világban is jelenlévő mély spiritualitást.

Ez nem utopisztikus álom. A zsidó vallás tényleg hisz abban, hogy a megfelelő vezetéssel az emberiség meg tud és fog változni. A Messiás, vezetői képességének, elsöprő erejű személyiségének, jó példamutatásának és mély alázatának köszönhetően, képes lesz inspirálni az embereket, hogy szomjazzák a jót. Egy látszólag utopisztikus álmot fog valóra váltani. Isten embereként fogják elsimerni és még Mózesnél is jobb vezetői képességekkel lesz megáldva.

A mai társadalomban sokakat elkeserít az etikus viselkedés és a morál színvonalának zuhanása. Nagyon sok a bűncselekmény, a drog- és alkoholfogyasztás egyre nő, a gyerekek már egyre kevésbé tisztelik szüleiket. Ugyanakkor a technológia rohamléptekben fejlődik. Kétségtelen, hogy ha megfelelően közvetítik a fejlesztéseket az emberek felé, akkor minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a világon mindenki nagyon jó színvonalon éljen. S mégis hiányzik ehhez a szociális érzékenység és a politikai akarat. A Messiás, amikor eljön, minden embert inspirálni fog arra, hogy ezt a célt el akarja érni.

Miért emberi Messiásban hiszünk?

Sokan hiszik, hogy a világ majd magától eljut a Messiási Korba, mindenféle emberi segítség nélkül. A judaizmus azonban elutasítja ezt a feltételezést. Az emberi történelem másról sem szól, mint birodalomépítőkről, akik bármit megtesznek a hatalomért.

Mások az Armageddonban hisznek. Úgy gondolják, hogy a világ el fogja pusztítani magát nukleáris fegyverrel vagy terrorizmus által. A judaizmus ezt a nézetet is elutasítja.

A zsidóság prófétái emberi vezető eljöveteléről beszélnek, kinek erejét még nem tapasztalta a világ. Egyedülálló példája és vezetői képessége inspirálni fogja az emberiséget, hogy megváltozzon.

A Messiás az Írásokban

A Deuteronómium 30:1-ben Mózes azt jövendöli, hogy miután a zsidók szétszóratnak a világ négy sarkába, el fog jönni egy olyan idő, amikor mind visszatérhetnek Izraelbe és teljesíthetik a Tóra összes parancsolatát.

A nem zsidó Bilam próféta azt jövendöli, hogy ezt a visszatérést a Messiás fogja vezetni. (Számok könyve 24:17-20)

Jákob a Shilo nevet használja, amikor a Messiásról beszél. (Teremtés könyve 49:10)

Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Amos, Joel és Hosea próféták is mind említik a Messiási korszakot.

Milyen vezér is lesz a Messiás?

A Messiás olyan ember lesz, akinek átlagon felüli erényei vannak. Professzionális szinten ismeri majd az írott és a beszélt Tórát. Folyamatosan arra fogja buzdítani a zsidókat, hogy tartsák be a Tórában írottakat és a nem zsidókat arra, hogy a Hét Egyetemes Noahita Törvényt tartsák. Tiszta szívvel fogja szolgálni a Tórát és bátorít majd mindenki mást is arra, hogy a lehető legtöbbet hozza ki magából. Mindezek felett pedig a Messiás lesz az igaz Zsidó Király, teljesen alázatos és mégis hihetetlenül inspiráló.

Mikor jön majd el a Messiás?

A zsidók minden nap várják a Messiást. Minden imánk arról szól, hogy kérjük Istent, hozza el őt nekünk. A Talmud azonban beszél arról az időről, amikor el kell majd jönnie a Messiásnak. S ha erényesek vagyunk, talán még előbb is eljön, mint ez az előre megállapított időpont. S bár rejtély, hogy pontosan mikor is jön el, a Talmud szerint még a 6000. zsidó év előtt. (Most 2009-ben 5769-et írunk, 2009. szeptember 18-tól pedig 5770-et)

Az mindenesetre biztos, hogy ha erényesen viselkedünk és betartjuk a Tórát, akkor korábban fog eljönni, mint az előre meghatározott időpont.

Bármely korszakban eljöhet a Messiás. Minden generációban van egy olyan személy, aki képes arra, hogy Messiássá váljon. Amikor Isten elérkezettnek látja az időt, akkor azt az egy személyt fel fogja ruházni a szükséges erővel, hogy el tudja hozni a megváltást.

Bármely potenciális Messiásnak Dávid király közvetlen leszármazottjának kell lennie és elkötelezettnek a Tóra tanulása iránt. Nagyon sok ma élő zsidó vissza tudja vezetni a családfáját Dávid királyig. Mamonidész, egy XII. században élt zsidó filozófus azt mondja, hogy ha találkozunk valakivel, akiben minden szükséges tulajdonság megvan ahhoz, hogy Messiás legyen, akkor ő a potenciális Messiás. Ha pedig sikeresen újraépíti a Szentélyt és a száműzetésben élő zsidókat mind Izraelbe gyűjti, akkor ő maga a Messiás.

Mi is fog majd történni, amikor eljön a Messiás?

Maimonidész szerint a Messiás legelőszöris újraépíti a Szentélyt, majd összegyűjti a világ összes zsidóját Izraelbe. Jeruzsálem és a Szentély Isten imádatára fog koncentrálni, s a Tórát és Isten szavát innen fogja hirdetni.

A Sanhedrin (71 zsidó bölcsből álló felső bíróság) újra fog majd alakulni és minden törvényről dönt majd. Eddigre minden zsidó minden Tórai parancsolatot tart majd. Bár manapság nagyon erős az asszimiláció, egyre többen térnek vissza a Tórához. Ez pedig ismét csak elősegíti a Messiás mielőbbi eljövetelét.

Fognak-e csodák történni?

A Talmud sok aspketusból vizsgálta már a kérdést, és mindig arra jutott, hogy ha erényesek, tisztességesek, Istenfélők vagyunk, akkor a messiási megváltást csodák fogják övezni. Viszont a legnagyobb csoda az lesz, ha eljön a Messiás.

Egyes meglátások szerint Isten maga fogja felépíteni a harmadik Szentélyt. Mások szerint a Messiás. Megint mások szerint ketten együtt. Vannak, akik azt mondják, hogy a Messiási korszak két részből fog állni. Először egy csodák nélküli periódus lesz, ami egy csodákkal teli időszakhoz vezet majd.

Majmonidész szerint nem az a fontos, hogy mikor és hogyan következik be a Messiási korszak, hisz az ilyen részletek nem tartoznak a hit alaptételeihez. A fontos az, hogy várjuk és higgyünk benne.

Milyen lesz a világ a Messiás eljövetele után?

Tulajdonképpen sok változás nem lesz. Minden nemzet kész lesz arra, hogy elfogadja a Messiás szabályait. Minden nép össze fog fogni, hogy egy olyan új világot alkossanak, ahol nincs több háború vagy más egyéb konfliktus. A féltékenység, a gyűlölet, az irigység, a politikai ellenségeskedés mind-mind el fog tűnni, s az emberek csak a jót, kedvességet, békét vágyják majd.

A Messiási korban olyan lesz a technológia, hogy mindenkinek magas színvonalú életet biztosítson. Bőven lesz élelmiszer és nem fog sokba kerülni. Az emberek azonban inkább Isten megismerésére fognak koncentrálni, kevésbé lesznek anyagiasak, inkább elmerülnek majd a spiritualitásban.

Mit tehetünk, hogy hamarabb eljöjjön?

Minél több jót kell tennünk és minél kedvesebbé kell válnunk. A zsidóknak tanulniuk kell a megváltásról és tudatában kell lenniük, hogy bármikor eljöhet a messiás. Az adakozás szintén elősegíti eljövetelét. Imádkozni kell Jeruzsálem újraépüléséért, s minden zsidónak vissza kell térnie a Tóra szerinti életmódhoz.

Összefoglalva tehát: egy zsidó az örök optimista. Még a legsötétebb korszakban is egy szebb jövőért, világbékéért és spiritualitásért imádkozik.


Szolgálati közlemény

Egy kedves barátom felhívta a figyelmem, hogy nem működnek a hivatkozások a bejegyzésekben. A hiba javítása folyamatban van, időben visszafele haladok a bejegyzésekkel. Remélhetőleg egy héten belül javítani tudom az összeset.

A zsidó naptárról

A Bibliai idők óta különböző asztronómiai jelenségek segítségével határozták meg a zsidók a nap, az óra, a hónap és az év fogalmát. A napok hossza évszakonként változik, a naplemente, napnyugta, hajnal és napfelkelte határozzák meg őket. A zsidó naptár hónapjai és évei pedig a Hold és a Nap ciklusaihoz igazodnak. S bár a hónapok a Hold ciklusait követik, a holdhónapoknak mégis igazodniuk kell az évszakokhoz, amiket pedig a Nap határoz meg. A Nap alapú év (365 nap) és a Hold alapú év (354 nap) közötti különbséget a zsidó naptár úgy küszöbölte ki, hogy bizonyos időközönként beiktatott egy tizenharmadik hónapot.

A korai zsidó történelemben Jeruzsálemben a Legfelső Bíróság, a Sanhedrin volt kijelölve arra, hogy meghatározza minden hónap kezdetét és egyensúlyban tartsa a Nap alapú évet a Hold alapú évvel. Az újholdra, asztronómiai adatokra és más egyebekre támaszkodtak ennek meghatározásánál.

A IV. században a Szentély lerombolása után azonban egy állandó naptárat vezettek be, mivel az elnyomás veszélyeztette a Snahedrin létét. Ezt a naptárat a Sanhedrin szigorúan titkos számításai alapján állították össze. Ez az a naptár, amit a mai napig is használunk az újhold és az ünnepek számítására. Csakúgy, mint az eredeti megfigyelési rendszer, ez is figyelmet fordít a Nap- és Hold alapú évek kiegyensúlyozására. Komplex asztronómiai számításokat tartalmaz, melyeket ötvözve a vallási követelményekkel, hihetetlenül precíz rendszert kapunk.



Az órák számítása

Az óráknak különös jelentőségük van a zsidó törvények szerint. A nap harmadik órája nem hajnali hármat jelent és nem is a napfelkelte uráni 3x60 percet. A Halacha szerint az alapján kell számítani az órákat, hogy napkeltétől napnyugtáig összesen mennyi ideig van világos, és ezt kell elosztani 12 egyenlő részre.

Ezt az órát sha’ah zemanit-nak, azaz arányos órának nevezik, és hossza változik évszaktól és naptól függően. Pl. ha a nap hajnali 5 órakor kel fel és 19:30-kor nyugszik le, akkor egy arányos óra 72,5 perc lesz. A nap harmadik órája tehát 8:37:30-kor ér véget.

Ez nagyon fontos a zsidó vallás szempontjából, hiszen nagyon sok parancsolatot a nap meghatározott órájában kell teljesíteni.




A napok

Amikor Isten megteremtette az időt, akkor először az éjjelt teremtette és aztán a nappalt. Épp ezért a zsidó naptár szerint a nap az előtte való estével veszi kezdetét. Míg a Gergely-naptár szerint a nap mindig éjfélkor kezdődik és ér véget, addig a zsidó naptár szerinti nap napnyugtától napnyugtáig tart. Shabbat péntek este kezdődik, a Yahrtzeit gyertyát a napot megelőző este gyújtjuk meg, még mielőtt lemegy a nap. Ha Ijár hónap 10-e szerdára esik, s egy gyermek ezen a szerdán születik, de naplemente után, akkor a születésnapja Ijár hónap 11. lesz.

Ami azokat a napokat illeti, amikor valamely tevékenységek tiltottak (mint a munka Shabbatkor vagy nagyobb ünnepekkor), ezeken a napokon a tiltások is előző estétől élnek.

A legtöbb böjt hajnalban kezdődik, s így kivételnek számítanak e szabály alól. Yom Kipur és Tisha B’Av azonban naplementekor kezdődnek.

S bár a nap tiltásai már előző estétől élnek, a legtöbb vonatkozó parancsolatot csak nap közben szabad teljesíteni. Pl. a sófár-fújás Rosh Hasanakor, a négy termény összeállítása Szukotkor vagy a Megila-olvasás Purimkor.

Napnyugta meghatározása

Míg az teljesen világos, hogy napnyugtakor kezdődik és végződik egy adott nap, az már kevésbé egyértelmű, melyik is az a pillanat, amikor az egyik nap véget és és a másik elkezdődik.

Az alkonyat, ami naplementétől addig tart, míg az első három csillag meg nem jelenik az égen, egy bizonytalan időszak, bein hashamashot-nak nevezik. Shabbat és az összes ünnep naplementekor kezdődik, a lehető legkorábbi időpontban, amit már naplementének lehet nevezni és akkor ér véget, amikor feljön az első három csillag. Ha az alkonyat alatt születik vagy hal meg valaki, akkor rabbival kell konzultálni a pontos napról.




A hónapok

Előszöris azt kell megemlíteni, hogy a zsidó naptár a Hold ciklusai alapján lett összeállítva. A Hold a ciklusa elején egy keskeny félholdnak látszik. Ez a jele egy új zsidó hónap kezdetének. Ezt követően a Hold addig nő, míg teliholdként nem látszik a hónap közepén. Eztán elkezd fogyni, míg egyáltalán nem lesz látható. Nagyjából két napig nem is lehet látni, majd ismét megjelenik egy vékony félhold és a ciklus elölről kezdődik. Nagyjából 29,5 napból áll egy ciklus. S mivel a hónapnak egész napokból kell állnia, ezért egy zsidó hónap néha 29, néha 30 napból áll.

Mindig is fontos volt pontosan tudni, hogy mikor kezdődik a hónap, hiszen a Tóra a zsidó ünnepeket a hónapok napjai szerint határozza meg.

A “Hónap Fejét” Rosh Chodesh-nek hívják. A hónap első napja és egy 30-napos hónap utolsó napja számít Rosh Chodesh-nek, ami ún. félünnep. Épp ezért ha egy hónap csak 29-napos, akkor Rosh Chodesh csak egy nap, mert csak a következő hónap első napja Rosh Chodesh, míg egy 30-napos hónap esetében 2 napos, mert egymást követi a harmincadik és az első nap.

A zsidó hónapok

Nisszán a zsidó naptár első hónapja. Mielőtt a zsidók elhagyták Egyiptomot, Nisszán első napján azt mondta Isten Mózesnek és Áronnak: “Ez az újhold legyen a feje hónapjaitoknak”. Ezért az a furcsasága a zsidó naptárnak, hogy az év Tisri hónapban kezdődik, de nem Tisri az első hónap a naptárban. A Tóra úgy is említi Rosh Hasanát, mint a hetedik hónap első napját.





































































Zsidó hónap Gergely-naptár szerinti hónap A hónap legjelesebb ünnepei
Nisszán március-április Pészach
Ijár április-május Lag Ba’Omer
Sziván május-június Shavuot
Tammuz június-július -
Menachem Av július-augusztus Tisha B’Av
Elul augusztus-szeptember -
Tisri szeptember-október a fő ünnepek (Rosh Hasana, Yom Kippur) Szukot, Shemini Atzeret, Szimhat Tóra
Mar Cheshvan október-november -
Kiszlév november-december Hanuka
Tevet december-január Hanuka vége
Shevat január-február Tu B’Shevat
Ádár február-március Purim




A hónap megszentelése

Régen

Mivel nem volt egy állandó naptár, minden hónap elején összeült a Sanhedrin és meghatározta a hónap hosszát. Ebből kifolyólag nem lehetett előre meghatározni a hónap kezdetének és végének a pontos időpontját, vagy egy Bar Mitzvah-ét.

Manapság

Amikor a IV. században nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható fenn a Sanhedrin-alapú hónap-meghatározás, akkor létrehoztak egy állandó naptárat, amit a mai napig használunk.

Eszerint a naptár szerint három hónap kivételével minden hónapnak előre meghatározott számú napja van.

Nisszán 30
Ijár 29
Sziván 30
Tammuz 29
Menachem Av 30
Elul 29
Tisri 30
Mar Chesvan 29 vagy 30
Kiszlév 29 vagy 30
Tevet 29
Shevat 30
Ádár 29 (szökőévekben 30)

Kiszlév és Tevet esetében három variáció lehetséges:

1. Mind a kettő 29 napos.
2. Mind a kettő 30 napos
3. Chesvan 29 napos, Kiszlév 30 napos

Hillel nevű bölcsünk kidolgozta a megfelelő szabályrendszert is arra nézve, hogy melyik évben hogyan kell meghatározni a megfelelő számú napot.

A naptár úgy van megalkotva, hogy Rosh Hasana első napja soha nem eshet vasárnapra, szerdára vagy péntekre.

Hillel pedig megszentelt minden Rosh Chodest egész addig, amíg a Messiás el nem jön és újra fel nem állítja a Sanhedrint.



Évek

A zsidó év Rosh Hasana első napján kezdődik, azon a napon, amikor Isten megteremtette Ádámot és Évát. Az évszám meghatározásakor mindig a teremtéstől eltelt időt adjuk meg.

A Gergely-naptár szerinti évszámhoz hozzá kell adnunk 3760-at, ha Rosh Hasana előtt szeretnénk megtudni a zsidó naptár szerinti évszámot, 3761-et pedig akkor, ha Rosh Hasana után akarjuk átváltani.

Egy év hossza a zsidó naptár szerint 12 hónap. 6 db 29-napos és 6 db 30-napos, ami összesen 354 nap. Ez a Hold- és Napciklus különbségeiből adódik.

Mivel a naptárnak mind a két égitest ciklusaihoz igazodnia kell, ezért megközelítőleg háromévente be kell iktatni egy szökőhónapot. Máskülönben a 365 nap és a 354 nap különbsége miatt az ünnepek “elvándorolnának a helyükről”. Hillel felállított egy 19-éves ciklust, amiben minden harmadik, hatodik, nyolcadik, tizenegyedik, tizennegyedik, tizenhetedi és tizenkilencedik év szökőév.

Mielőtt ezt a rendszert bevezette Hillel, a Sanhedrin döntötte el, hogy egy adott év szökőév-e vagy sem. Általában a tavaszi napéjegyenlőség alapján döntöttek. Ha ez Nisszán első felénél későbbre esett, akkor szökőévnek nyilvánították az adott évet. Pészachnak mindenképpen tavaszra kellett esnie, s ehhez az időjárásnak is meg kellett felelnie. Tehát nem volt elég, hogy Pészach a tavaszi napéjegyenlőség utánra essen, hanem ha még nem virágoztak a fák és az árpa nem érett be, az elég volt ahhoz, hogy késleltessék Nisszánt még egy Ádár hónap hozzáadásával. Viszont más egyebek is közrejátszottak a döntés meghozatalában. Például ha az utak a telet követően még nem voltak eléggé helyrehozva, akkor is késleltették Pészachot, hogy aki Jeruzsálembe akar zarándokolni, azelőtt ne legyen akadály.