Kevésbé ismert böjtnapok

A 6 főböjt mellett vannak egyéb alkalmak is, amikor böjtölni szokás.

Az elsőszülöttek böjtje

Pészachkor az egyiptoimiakra mért utolsó, tizedik csapás az elsőszülöttek halála volt. Ezért Pészachkor az elsőszülötteknek szokás böjttel hálát adni Istennek azért, hogy a zsidó elsőszülötteket megkímélte.

Nisszán hónap 14-én van ennek a böjtnek a napja. Bár a tizedik csapás Nisszán 15-én történt, Nisszán 15-e már ünnepnap, s nem szabad ünnepet szenvedéssel kezdeni, ezért tartjuk ezt a böjtöt 14-én. Ha péntekre vagy szombatra esik ez a nap, akkor az előtte való csütörtökön (Nisszán 12-én) kell megtartani. Arra nézve többféle koncepció van, hogy miként is.

Vannak, akik azt mondják, hogy csak az elsőszülött fiúknak kell ilyenkor böjtölniük, ha azonban a fiú nem múlt még el Bar Mitzvah-korú, akkor az apjának kell böjtölnie helyette.

Vannak, akik szerint minden elsőszülöttnek (férfinek és nőnek egyaránt) böjtölnie kell ezen a napon.

Ha nincs gyerek, akkor a háztartás legidősebb tagjának kell böjtölnie, hiszen a csapás minden egyiptomi háztartást érintett, függetlenül attól, hogy volt-e gyermek vagy sem.

Ezt a böjtöt azonban ki lehet és ki is szokták váltani. Mégpedig azzal, hogy résztvesznek egy seudat mitzvah-ban (egy mitzvah teljesítéséhez fűződő étkezésen), mint pl. a siyyum (olyan étkezés, ami a Tóra egy adott szakaszának tanulmányozásának befejezését ünnepli). A legtöbb zsinagógában rendeznek ilyet Nisszán 14-én a reggeli Istentiszteletet követően. S mivel ezzel az étkezéssel megtöri a böjtöt az elsőszülött, ezért ehet a nap hátralevő részében.

Behab

A Behab szó három héber mássalhangzót tartalmaz. Ez a bet (a héber abc második betűje), a hey (ez az ötödik) és ismét bet. Ez a hétfői, csütörtöki és ismét a hétfői napot jelenti, mivel a zsidó vallásban a hét vasárnappal kezdődik (mert ez az első nap szombat után - Isten a hetedik napon {Shabbat} pihent meg).

Van egy ősi Askenázi hagyomány, miszerint Chesvan és Iyar hónapok első hétfőjén, csütörtökén és az azt követő hétfőn böjtölni kell. Ezek nem sokkal követik Szukot-ot ill. Pészach-ot. Ezek arra szolgálnak, hogy jóvátegyék azokat a bűnöket, amiket az egyhetes fesztivál okozta örömmámorban akaratlanul is elkövettünk.

Azért van egy hónappal később ez a böjt, mint maga az ünnep, mert Nisszán és Tisri hónap nagyon speciális jellegű. Shavuotot követően azért nem böjtölünk, mert az csak egy rövid, kétnapos ünnep, nincs idő túlzottan megfeledkezni magunkról.

Ennek a szokásnak Jób könyvében (1:5) találhatjuk az eredetét.

Manapság azonban nagyon ritkán találni olyat, aki tartja ezt a szokást.

Böjt az esküvő napján

Bár a Talmud nem említi, kialakult az a szokás, hogy a menyasszony és a vőlegény böjtöl az esküvője napján, napkeltétől a hüpéig. Ennek két oka is van.

Az egyik az, hogy a menyasszony és a vőlegény bűneit Isten megbocsátja az esküvőjük napján, Yom Kippurhoz hasonlóan. Yom Kippurhoz való hasonlatossága megmutatkozik abban is, hogy a menyasszony fehéret visel és bűnbánó imák is elhangzanak.

A másik oka inkább praktikus, mint spirituális. A böjttel biztosan elkerülhetjük az, hogy alkoholt igyunk, mielőtt a násznép köszöntőt mond, s nem érkezünk ittasan a hüpe alá. A régmúlt időkben ugyanis nagy bachhanáliák voltak szokásosak esküvő előtt, de azok a napok már réges-rég véget értek.

Ez a böjt nem tart napnyugtáig, csak addig, amíg a hüpe alatti ceremónia véget nem ér. S nem kell később bepótolni a hüpe és napnyugta közt eltelt időt. S mivel ez személyes böjt, nincs megszabott formája annak, hogy hogyan kell megtörni. Sőt, ha a hüpe ceremóniája eltolódik sötétedés utánra, s a párnak már nehéz böjtölnie, akkor még a hüpe előtt abbahagyhatják, nehogy rosszul legyenek a hüpe alatt.

A következő napokon azonban tilos böjtölni:

Rosh Chodesh (Rosh Chodes az az új hónap elejét jelző egy vagy kettő félünnepnap, a hold állásától függően), kivéve Nisszánt, amikor szabad.

Issru Chag, azaz a Pészach, Shavuot és Szukkot utolsó napját követő nap.

Hanuka

Purim

Av 15.

Shevat 15.

Ajánlatos azonban böjtölni a következő napokon:

Lag Ba'Omer

A Yom Kippur és Szukot közötti napok

Sivan Rosh Chodesh és Shavuot közötti napokon

Nisszán minden napján

Böjt azt követően, hogy leejtünk egy Tóratekercset vagy Tfillint

Bár a Talmud nem említi, ez a böjt többszáz évig szokásban volt. Legelőször a mai Brno területén levő város rabbija tesz említést erről a XV. században. Szerinte ha leejtünk egy Tórát vagy Tfillint, az egyértelműen a Menny üzenete, hogy elkövettünk valamilyen bűnt, hogy valamit rosszul csináltunk.

Később, a XVIII. században Chaim Yosef David Azulai Rabbi tesz róla említést. Szerinte megérdemeljük a büntetést azért, amiért figyelmetlenül és tiszteletlenül bántunk ezen szent tárgyakkal.

A különbség aközött, hogy Tórát vagy Tfillint ejtünk el, az, hogy ha Tórát ejtünk el, akkor is böjtölnünk kell, ha a takarója rajta volt, míg ha Tfillint, akkor nem kell böjtölni, ha a tartójában volt.

Ezen túl pedig ha Tórát ejtünk el, akkor a rabbi dönthet úgy is, hogy mindenkinek, aki jelen volt, mikor a Tóra leesett, jár a büntetés, ami nem csak böjt lehet, hanem extra adakozás, a Tóratiszteletre vonatkozó előírások tanulmányozása, az, hogy nem beszél valaki Tóraolvasás alatt, vagy mindezek kombinációja.

Praktikus tanácsok böjtre

Egy héttel a böjt előtt

Csökkentsük a koffeinbevitelünket. Igyunk kevesebb kávét/teát/más egyéb koffeintartalmú italt, mert ha böjtkor hirtelen hagyjuk el ezeket, akkor elvonási tüneteket okozhat (pl. efjfájást). Ugyanez vonatkozik a cigarettára, finomított cukorra és bármi egyébre, amit általában habzsolni szoktunk.

Ahogy egyre közelít a böjt, úgy variáljuk étkezéseink időpontját. Ha minden nap ugyanakkor eszünk, akkor a testünk a böjtnapon is elkezd emészteni abban az időpontban, s éhesek leszünk emiatt a böjtkör. Ha azonban variáljuk ezeket az időpontokat, akkor elkerülhető az éhségérzet akkor, amikor reggelizni, ebédelni vagy vacsorázni szoktunk.

A böjtöt megelőző napon

Igyunk amennyit csak lehet. A legtöbb kellemetlenséget nem az éhség, hanem a szomjúság szokta okozni böjtnapon. Akkor is igyunk, ha úgy érezzük, hogy fizikailag már nem bírunk többet, kifizetődik böjtnapon. Tartózkodjunk azonban az alkoholtartalmú italoktól, azok elvonják a vizet a szervezetünkből. A legjobb, ha tiszta vizet vagy higított narancslét iszunk.

Ne együk túl magunkat böjt előtt! Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha rengeteget esznek a böjt előtti napon, akkor a telített gyomor érzete megmarad böjt végéig. Valójában ez csak éhesebbé tesz minket a böjt napján. Együnk olyan ételeket, amiben van szénhidrát, némi protein és magas az olaj/zsírtartalma. Ezek ugyanis lelassítják a gyomor kiürülésének folyamatát. A szénhidrátok fogyasztása (pl. krumpli, tészta) nagyon hatékony, ugyanis ez a bevitt vízzel együtt "dolgozik".

Ne együnk túl sós vagy túl fűszeres ételeket. A só ugyanis vizet köt meg. Tartózkodjunk a feldolgozott ételektől is, ezknek általában magas a sótartalma.

A rostban gazdag ételek, mint mondjuk a saláta, nem megfelelőek, mert hamar kiürülnek a szervezetből. Ez alól csak a gyümölcs a kivétel, mert folyadéktartalmát fokozatosan bocsátja ki a szervezetben.

A böjt napján

Ne viseljünk olyan ruhát, amiben izzadunk, mert ha izzadunk, akkor vizet vesztünk.

Próbáljunk nem beszélni a böjtöt követő étkezésről, mert akkor a szervezetünk elkezdi felkészíteni magát az evésre.

A délutáni Istentiszteletek között szunyókáljunk kicsit, ezáltal gyorsabban megy az idő, és alvás után általában teltebbnek szoktuk érezni a gyomrunkat.

Vannak olyanok, akik szerint a fűszerek szagolgatása is segít az éhségérzet elmulasztásában.

A böjtöt követő nap

Ne együnk túl mohón. Legcélszerűbb egy pohár tejjel vagy gyümölcsléve megtörni a böjtöt, mert ez cukrot juttat a szervezetünkbe és meggátolja a habzsolást.

Könnyű ételekkel kezdjük az étkezést, mézes süteménnyel vagy némi keksszel. Eztán tanácsos várni egy kicsit, mielőtt a főétkezést elkezdjük, hogy legyen ideje a gyomrunknak emészteni egy kicsit, s ne faljunk az asztalnál. Nehéz, de nagy gyomorfájást úszhatunk meg, ha várunk egy kicsit a főétkezéssel a sütemény után.

Igyunk sok vizet és ne együnk sósat, mivel még mindig egy kicsit dehitratáltak leszünk és újra kell töltenünk a folyadékraktárainkat.

Sokak szerint ilyenkor célszerűbb a tejes étkezés, mint a húsos, mert a tejes az kíméletesebb a gyomorral.

Ne együnk túl sokat. A szervezetünk úgy van kitalálva, hogy védje magát az éhezéstől. A böjt alatt lelassul az emésztés, s amit közvetlen a böjt után eszünk, az sokkal tovább marad a szervezetünkben, mint az, amit rendesen szoktunk enni. Ne feledjük, a szervezetünk nem tudja, hogy csak egy napot böjtölünk, ezért hosszan tartó éhezésre kezdi felkészíteni magát a böjt alatt.

A böjt szerepe a zsidó vallásban

Több böjt is szerepel a zsidó naptárban, legtöbbjük a Szentély pusztulásához köthető. 6 fő böjt van, ezek a következők:

Gedalia böjtje Tisri 3-án

Ekkor Gedaliah ben Achikam Júdeai kormányzó emlékére böjtölünk. Miután merénylet áldozata lett, Júdea teljesen elvesztette autonómiáját.

Yom Kippur Tisri 10-én

Ez a zsidó év legfontosabb napja, ekkor bánjuk meg minden bűnünket, amit az elmúlt évben elkövettünk és imádkozunk Istenhez, hogy a jók könyvébe kerüljünk.

Assarah b’Tevet Tevet 10-én

Ekkor kezdődtek a Szentély pusztulásához vezető események Jeruzsálemben.

Eszter böjtje Ádár 13-án

Ez a Purimot megelőző nap, amikor annak emlélére böjtölünk, hogy Eszter királynő háromnapos böjtöt tartott, mielőtt megkérte Ahasvérost, hogy kegyelmezzen meg a zsidó népnek.

Shiva Assar B’Tammuz Tammuz 17-én

Ekkor törték át Jeruzsálem városfalait, s ekkor kezdődött az Első Szentély pusztulása.

Tisha b’Av Av 9-én

Mind a két Szentély ezen a napon pusztult el. Az elsőt i.e. 423-ban pusztították el a babilóniaiak, a másodikat pedig i.sz. 70-ben a rómaiak.

S hogy miért is böjtölünk annak ellenére, hogy nem a mi hibánk, hogy elpusztult a Szentély? Akkoriban a zsidók nem hallgattak a prófétákra, akik pedig még időben figyelmeztették őket, hogy javítsanak viselkedésükön, ha nem akarják a Szentély pusztulását. Még ma is szenvedjük annak a következményeit, hogy őseink akkor nem hallgattak a figyelmeztető szavakra.

Bölcseinknek az a meglátása, hogy minden generációra, amelyikben nem épül újra a Szentély, úgy kell tekinteni, mintha annak a generációnak a számára is elpusztult volna. S így a böjt nem szomorú alkalom, hanem lehetőség helyrehozni azt a hibát, amit anno őseink elkövettek. S ha sikerül, akkor véget ér száműzetésünk és eljön a messiás.

Yom Kippurt és Tisha b’Avot kivéve, melyeknek megvannak a maga előírásai, minden böjtre ugyanazok a szabályok érvényesek.

Senki nem eszik vagy iszik napkeltétől napnyugtáig, aki elmúlt Bar/Bat Mitzvah-korú.

Aki várandós vagy szoptat, az nem böjtöl, de nekik is tartózkodni kell az édességektől és egyéb nyalánkságoktól a böjt napokon. Aki beteg, az konzultáljon a rabbijával ezügyben.

Fel lehet kelni napkelte előtt, hogy együnk vagy igyunk, abban az esetben, ha úgy feküdtünk le előző este, hogy elterveztük ezt előtte.

Ha módunk van rá, menjünk el a zsinagógába, mert speciális böjti imák is elhangoznak.

Ha egy böjt szombatra esik, akkor el kell halasztani vasárnapra (vagy Eszter böjtje esetében előrehozni csütörtökre).

Torta

Saját készítésű tortám a vasárnapi családi Hanukai partira:

Free Image Hosting at www.ImageShack.us

Variációk Maoz Tzur-ra :)













Hanuka 2009

Boldog Hanukát mindenkinek:)



Gyertyagyújtási rend




































































Budapest Sydney St Ives Melbourne
2009. december 11. péntek Szombati gyetyák: 15.34


Hanuka-gyertyák 15:34 előtt

Szombati gyetyák: 19:41


Hanuka-gyertyák 19:41 előtt

Szombati gyetyák: 19:36


Hanuka-gyertyák 19:36 előtt

Szombati gyetyák: 20:17


Hanuka-gyertyák 20:17 előtt

2009. december 12. szombat 16:45 után 20:43 után 20:42 után 21:22 után
2009. december 13. vasárnap 15:53 után 20:00 után 20:00 után 20:36 után
2009. december 14. hétfő 15:53 után 20:01 után 20:00 után 20:37 után
2009. december 15. kedd 15:53 után 20:01 után 20:01 után 20:38 után
2009. december 16. szerda 15:53 után 20:02 után 20:02 után 20:38 után
2009. december 17. csütörtök 15:53 után 20:03 után 20:02 után 20:39 után
2009. december 18. pétek Szombati gyetyák: 15.35


Hanuka-gyertyák 15:35 előtt

Szombati gyetyák: 19:45


Hanuka-gyertyák 19:45 előtt

Szombati gyetyák: 19:41


Hanuka-gyertyák 19:41 előtt

Szombati gyetyák: 20:22


Hanuka-gyertyák 20:22 előtt










































































Bécs Genf Jeruzsálem Amszterdam
2009. december 11. péntek Szombati gyetyák: 15.42


Hanuka-gyertyák 15:42 előtt

Szombati gyetyák: 16:31


Hanuka-gyertyák 16:31 előtt

Szombati gyetyák: 15:56


Hanuka-gyertyák 15:56 előtt

Szombati gyetyák: 16:09


Hanuka-gyertyák 16:09 előtt

2009. december 12. szombat 16:54 után 17:40 után 17:15 után 17:27 után
2009. december 13. vasárnap 16:00 után 16:50 után 16:36 után 16:27 után
2009. december 14. hétfő 16:01 után 16:50 után 16:36 után 16:27 után
2009. december 15. kedd 16:01 után 16:50 után 16:37 után 16:27 után
2009. december 16. szerda 16:01 után 16:50 után 16:37 után 16:27 után
2009. december 17. csütörtök 16:01 után 16:50 után 16:37 után 16:27 után
2009. december 18. pétek Szombati gyetyák: 15:43


Hanuka-gyertyák 15:43 előtt

Szombati gyetyák: 16:33


Hanuka-gyertyák 16:33 előtt

Szombati gyetyák: 15:58


Hanuka-gyertyák 15:58 előtt

Szombati gyetyák: 16:09


Hanuka-gyertyák 16:09 előtt



Vonzó fény

Habár kint sötét van és hideg, a Hanuka-gyertyák fénye a téli éj sötétjének mélyére hatol és átitatja azt melegségével. A sötétséget fényforrássá változtatja.

De mégis mitől van akkora erejük a hanukai gyertyáknak, hogy nemcsak elűzni képesek a sötétséget, hanem fénnyé tudják változtatni azt?

Héberben a “Chanukah” szó első két betűje kiadja a chen szót, ami egyike a szépségre használt 8 szinonímának. A chen szó szó szerint áldást vagy szívességet jelent, ami a szépség azon vetületét mutatja meg, ami a szimmetria gyönyörűsége által fejezi ki magát.

Most már kezdhetjük érteni, hogyan is járhat sikerrel a Hanukagyertya a sötétség fénnyé változtatásában. A tükrös szimmetria annak eredménye, hogy két ellentétes erő rejtetten bár, de egymást támogatja. Mint egymás tökéletes ellentétei, együtt tökéletesen szimmetrikus kötődést alkotnak, ami azt igazolja, hogy ugyanaz az erő táplálja mind a kettőt.

Ez a sötétséggel és fénnyel sincs másképp. A fény képes ragyogásával elvakítani valakit (tehát a sötétség benne foglaltatik a világosságban), s a sötétség pedig magában hordozza a megvilágosodás lehetőségét (a fekete szín ragyogásának ereje).

Valójában a sötétségben rejtőző eredendő fény sokkal szebb, mint a szemünk által is látható fény. Ez nyilvánvalóan kitűnik a Próféták Könyvéből származó idézetből is : “És látám, hogy hasznosb a bölcseség a bolondságnál, miképen hasznosb a világosság a setétségnél.”

A sötétségben rejtőző eredendő fénynek szikrát kell kapnia, hogy életre kelhessen, ha az a célja, hogy a terermtés sötét valóságát ragyogó Isteni fénnyé változtassa. S ez a megváltás kulcsa. Kifejezésre jut a Kabbalában, mint azon Isteni fény szikráinak visszaadása, ami akkor szóródott szét az univerzumban, amikor a teremtés hajnalán létrejött fényforrások összetörtek és leereszkedtek alacsonyabb szintű realitásokba. S a fény ezen kozmikus visszaállításával párhuzamosan, itt, az alacsonyabb szintű realitásban Izrael elveszett lelkei azon fáradoznak, hogy visszakapják népük minden tagját, országukat és Istenüket.

Hanuka csodája azt a képességet testesíti meg, hogy a zsidók újra tudják éleszteni azt az Isteni szikrát, ami mindannyiuk lelkének mélyén ott lakozik, függetlenül attól, hogy akár ő, akár mások mennyire vannak tisztában ennek jelenlétével. Azt mondják, Yisrael ben Eliezer Rabbi (a hasszidizmus megalapítója, ismertebb nevén Baal Shem Tov) gyakran kísért el zsidó gyerekeket az iskolába. Az volt a szokása, hogy szívükre tette kezét és megáldotta őket, hogy legyenek “melegszívű zsidók”. Még a leghidegebb szívek sem voltak képesek ellenállni, s magukba szívták Isten és ember szeretetét, és a megváltás utáni égető vágyat, ami Baal Shem Tov érintéséből áradt.

A chen titka úgy kapcsolódik Hanukához, hogy bár úgy látszik, a zsidók teljes konfliktusban vannak egymással, igazából a hit legmélyebb pontján egyek. Ellentéteikben egymást tükrözik. Az ellentétes alaptermészet és életfelfogás azt a belső párbeszédet tükrözi, ami annyira jellemző a zsidóságra. S ebből a sokféleségből áll össze a zsidó lét gyönyörű falikárpitja, ami majd a világ végén képviseli majd a zsidóságot.

Klasszikus példája a chennel átitatott antagonizmusnak a Hillel-féle és a Shammai Talmudiskolák közötti folytonos vita. A leghíresebb vitájuk arról szól, hogy hogyan kell a Hanuka-gyertyákat meggyújtani. Hillel szerint az első este egyet, a másodikon kettőt és így tovább, míg nyolc nem lesz. Shammai szerint azonban az első este nyolcat kell, majd minden este eggyel kevesebbet, míg a végén csak egy marad. S ez a vita fejezi ki legjobban a chen szimmetriáját. Bár teljesen ellentétes a két nézet, mégis mind a kettőnek van létjogosultsága. S bár most a Hillel-i tanítást követjük, azt mondják, hogy a Messiási érában majd a Shammai-t fogjuk.

Az üres Menóra

Az ünnep legkiemelkedőbb eseménye az, amikor eleget teszünk a mitzvának és minden este meggyújtjuk a Hanukai gyertyákat. Hagyományosan úgy teszünk eleget ennek a parancsnak, hogy egy menóra gyertyatartóiba gyertyákat helyezünk. Az első néhány napon azonban mindig üresnek és hiányosnak tűnik. Nem volna logikusabb, hogy egyágú gyertyatartókban gyújtsuk meg őket, minden nap eggyel többet?

A menóra kétféle perspektívát ötvöz – fókuszálást a jelenre és reményt a jövőre. A sikeres növekedés, legyen az spirituális, intellektuális vagy érzelmi, mindig kétféle megközelítést kell, hogy ötvözzön. Egyrészről mindig hálásnak kell lennünk a lelkünkben rejlő végtelen lehetőségekért és azért a határtalan lehetőségért, hogy valami gyökeresen mássá váljon, mint amilyen a jelen pillanatban. Az igazi növekedés nem egy szipmla kis fejlődés, hanem egy alapvetően megváltozott gondolkodásmód, hozzáállás és érzelmi reakciók. Másfelől viszont nem lehet elérni ezt a változást egyetlen lépésben. Az elérendő cél a drasztikus változás, de ezt lépésről lépésre kell megvalósítanunk.

Ez a Hanukai menóra egyik mondanivalója. Egyszerre csak egy kis lángot gyújtunk, ami bár kicsi, de felelősségteljes lépéseket jelent. S ugyanakkor nézzük az üres gyertyatartókat, emlékeztetve magunkat az elérendő nemesebb célra. Meggyújtjuk egyenként az első, a második és a harmadik gyertyát, miközben szem előtt tartjuk, hogy a cél az, hogy a végén mind a 8 égjen.

Amikor az első gyertyát gyújtjuk idén Hanukakor, legyünk büszék a megtett első lépésre, s várjuk izgatottan azt, hogy a végén megtölthessük az üres gyertyatartókat.

A lámpagyújtó

Miért nem számít a szolgagyertya?









Minden gyerek tudja, hogy ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy Hanuka hanyadik napja van, akkor csak meg kell számolni a menórában égő lángokat.

“De papa, négy gyertya ég a menórában nem három.”
“Négy? De az ott fönt a szolgagyertya, az nem számít.”
“Miért nem?”

S teljesen jogos a kérdés, miért nem? Hiszen végülis ő az, aki meggyújtja a többi lángot. Ő az, aki felülről vigyáz rájuk, hogy ha kialudnának idő előtt, akkor újra tudja gyújtani őket.

De végülis mindig ez a helyzet. Az, aki főz és felszolgál soha nem tartozik igazán a parti vendégeihez, még akkor sem, amikor leveszi a kötényét és csatlakozik az asztaltársasághoz.

Az idegenvezető sincs soha a fényképeken, mivel általában ő az, aki készíti őket.

A házasságközvetítő a legkevésbé kívánatos vendég az esküvőn.

Csak a Hanukai menóra az, ami kellő tiszteletet fejez ki a szolgagyertya iránt azzal, hogy magasan a többiek fölé helyezi.

“Miért nem számít a szolgagyertya, papa?” Kérdezi ismét gyermekem.

Én pedig ránézek a szolgagyertyára, ahogy egyedül, elfeledve, semmibe véve ül a helyén. S valahogy úgy érzem, hogy nem is akarna máshol lenni.

Amikor megvilágítjuk gyermekünk útját

Hanuka egyik mondanivalója









Épp leültem, hogy elimádkozzak néhány zsoltárt, amikor a kisbabám odatotyogott hozzám és meghúzta a szoknyám szélét. Egyre intenzívebben húzta a szoknyámat, de nem figyeltem oda rá. Tudtam, hogy csak azért csinálja, mert fáradt és nyűgös, s gondoltam, várhat még egy kicsit. “Anyunak imádkoznia kell.”

Azonban attól, hogy nem figyeltem oda rá, még frusztráltabb lett, s mérges arckifejezéssel odarohant a könyvespolchoz. Egyenesen rámnézett, leemelt egy könyvet és a fölhöz vágta, remélve, hogy ezzel provokálni tud. Én nem mozdultam, s ő nem ezt a reakciót akarta elérni. Leült és elkezdett sírni, én pedig gyorsan befejeztem az imádkozást. Ahogy letettem a könyvem, rádöbbentem, hogy lényegében hiába imádkoztam. Anyunak nem kellett imádkoznia, anyu imádkozni akart. S lényeges a különbség a kettő között. Amit anyunak csinálnia kellet, ami az egyetlen kötelessége volt, az az, hogy odafigyeljen kis totyogósa szükségleteire.

Egyik nap elkeseredetten állított be hozzám egy barátnőm. Nagyon frusztráló napja volt. A története végén elmondta azt is, hogy mást sem akart, mint felhívni az anyukáját és beszélgetni vele, de nem tehette meg. Kérdeztem tőle, hogy miért nem. Elmondta, hogy az anyjának sosem volt rá ideje, sosem figyelt oda rá. Még kisgyerekként is túl elfoglalt volt ahhoz, hogy odafigyeljen rá. Ennek következtében a barátnőm egyszerűen csak megszakította a kommunikációt és nem avatta édesanyját a bizalmába többé. Azt mondta, hogy azért nem meséli el a napját az anyjának, mert nem tudná elviselni, hogy ismét semmibe vegyék.

Kora tavasztól őszig a zsidók tele vannak ünnepekkel: Purim, Pészach, Shavuot, a Tammuz 17-i és az Av 9-i böjtök és természetesen Rosh Hasana, Yom Kippur, Szukkot és Szimhat Tóra. Amikor ünneplések közepette vagyunk, tervezünk, főzünk, bevásárolunk, takarítunk és építünk, akkor sokkal egyszerűbb azt érezni, hogy közelebb vagyunk Istenhez és a Tórához, amit adott nekünk. De aztán jönnek az üres téli hónapok, amik könnyen el tudnak távolítani minket Tőle. S ennek a sötétségnek a kellős közepén adta nekünk Isten a fény ünnepét, Hanukát.

Hanukának két fontos vetülete van: hirdetni és oktatni. Ez az egyetlen olyan ünnepünk, aminek hirdetését Isten megparancsolta. Sosem felejtem el, ahogy büszkén álltam szülővárosomban, San Franciscoban, a Union Square-en a hatalmas Menóra alatt. S még mindig bámulatba ejt a rengeteg ablakba és ajtóba helyezett Menóra fénye, amiket akkor látunk, amikor a férjemmel végigsétálunk Jeruzsálem utcáin.

Egyszerű megérteni, hogy miért is szükséges hirdetni Hanuka csodáját, de mi köze van ennek az egésznek az oktatáshoz?

A Hanuka szó beavatást jelent és ugyanaz a szótöve mint a héber leChanech – oktatni és Chincuch – oktatás szónak. A sötét téli hónapok kellős közepén Isten tett értünk egy csodát. Lehetővé tette, hogy megnyerjük a görögök ellen a túlélésünkért vívott háborút és lehetővé tette, hogy egy napra elegendő olaj nyolc napig égjen. A két csoda közül mi az égő olajét hirdetjük.

Mi történik, amikor meggyújtunk a sötétben egy gyertyát? Megvilágít mindent és megragadja figyelmünket. Ez Hanuka, és ezt tanítja nekünk az oktatásról adott leckéje. Mielőtt még rosszalkodnia kellene a gyerekünknek ahhoz, hogy felhívja magára figyelmünket, mielőtt még –Isten őrizz – eltávolodik tőlünk csemeténk, gyújtsunk lángot benne, bűvöljük el és nyerjük meg figyelmét.

Ezt jelenti Hanuka ünnepe. Ez az az ünnep, amikor Isten azt mondja nekünk: “Halihó, itt vagyok, ne távolodj el tőlem. Még a leghomályosabb pillanatokban is én vagyok a fény, ami megvilágítja utad.”

A lángoló fény csodájával Isten megtanította ezt a kulcsfontosságú elemet ahhoz, hogy jól tudjuk nevelni és oktatni gyermekeinket. Legyünk fény számukra és kössük le figyelmüket.

Az élő Menóra

Emlékezzünk csak a Lubavicsi Rebbe, Rabbi Shmuel híressé vált kijelentésére: “Hallanunk kell, mit mondanak a Hanukai gyertyák.” Nem elég pusztán elmerülni a gyertyák szép lángjának csodálatában, arra is figyelnünk kell, mit tanítanak nekünk e gyertyák.

A gyertyák lágy fénye még több ragyogást és örömöt kölcsönöz a vele kapcsolatba lépő színek kaleidoszkópjának. A falak, a bútorok, de még az emberek belső tulajdonságai is a Hanuka-gyertyák varázsa alá kerülnek. Hasonlóképp a Menóra tanításai életünk minden szegmensére hatással vannak – minél többet hallgatjuk a pattogó lángokat, életünk annál több területét befolyásolják ezen lángok pozitív irányba.

Alább olvasható néhány történet, amit a gyertyák tanítottak a cikk szerzőjének:

A Hanuka szónak ugyanaz a szótöve, mint a chicuch – oktatás héber szónak. A görögök fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy a zsidók megtagadják és elfelejtsék a Tórát. Amikor sikerült legyőzni őket, akkor szükséges volt újra-tanítani a népet, főként a gyerekeket. Nem kell sokáig keresnünk, hogy megtaláljuk a Hanukát és tanítást összekötő kapcsot. Nem is lehet jobb metaforát találni az oktatásra, mint a Menóra meggyújtását.

Van egy népszerű axióma: “A gyerekeket csak látni szükséges, nem hallani.” Ez az alaptétel nyilvánvalóan nem jó oktatótól származik. Gyermekeink a gyertyáink, akiket természetesen meg kell hallgatnunk. Képtelenség úgy inspirálni egy gyereket, hogy nem hallgatjuk meg. Minden tanítóra – szülőkre éppúgy, mint azokra, akik gyermekek oktatását hivatásukul választják – gyönyörű gyertyákat bíztak, a legtisztább olajból készülteket. Az oktatónak két lehetősége van: megpróbálhatja biztonságban tartani a gyertyákat, megóvni minden káros befolyástól azáltal, hogy a dobozukban tartja őket, vagy pedig meggyújthatja ezeket az értékes gyertyákat, táplálhatja lángjukat melegséggel és a hagyományaink iránti szenvedéllyel. Nyilvánvalóan ez utóbbira esik a tökéletes oktató választása.

Egy lángot egy másik lánggal kell meggyújtani. Ahhoz, hogy képezni tudjunk egy generációt, ami izgatottan és szenvedélyesen akar tanulni a Judaizmusról, az oktatóknak is ugyanolyan izgatottnak és szenvedélyesnek kell lenniük. A gyerekek ösztönösen inkább arra figyelnek, ami teszünk, nem arra, amit mondunk. Meg kell újítanunk Judaizmus iránti izgatottságunkat. Teljes átéléssel kell imádkoznunk és nagy lelkesedéssel kell a mitzvákat teljesítenünk. A gyerekeinkért. A kiüresedett, semmitmondó Judaizmus nem fogja lángra lobbantani a tüzet gyermekeink szívében.

A Menórát büszkén tesszük ki az ablakunkba, nem próbáljuk meg elrejteni a büszkeséget, ami dicső hagyományainkat övezi. Ugyanígy feladatunk, hogy felneveljük az “élő menórák” generációját. Zsidókat, akik büszkék zsidóságukra és nem szégyellnek zsidóként viselkedni – még az utcán, séta közben, vagy a munkahelyen sem. Azok a gyerekek, akiket ilyen értékekkel neveltek fel, biztosan teljesíteni fogják azt, amire Isten rendelte őket, hogy megvilágítsák a nemzeteket a Tóra fényével.

A fény ilyetén hadserege kétség kívül el fogja űzni a száműzetés sötétségét és tanúja lesz annak, ahogy Jeruszálemben a Harmadik Szentélyben meggyújtják majd a Menórát.

Mi köze van a fénynek Hanukához?

A kérdés:

Miért hívjuk Hanukát a Fény Ünnepének? Miért nem úgy emlegetjük, hogy Megemlékezés az Olajról vagy a Nyolc Nap Csodája?

A válasz:

A Hanuka (Chanukah) szótöve a Chinuch, ami oktatást, képzést jelent. Hanuka egy lépésről lépésre történő spirituális fejlődést jelent, ami alatt a meggyújtott 36 gyertya elhozza nekünk a teremtés fényét.

S mi a fény? A fényt a bölcsesség metaforájaként is szokták használni a mindennapokban. A megértés univerzális szimbóluma a fénycsóva szokott lenni rajzfilmekben és illusztrációkon is.

Maimonidész azt írja, hogy egy próféta megtapasztalhatja a fény olyan fellángolását, ami megvilágítja előtte a bejárandó utat. A Tórában is sokszor szerepel a fény tudás és bölcsesség értelemben. A teremtés is azon szavakkal kezdődött: “Legyen világosság.” A Talmud szerint ez a fény 36 órán át világította meg Ádámot és Évát, péntek déltől a teljes szombaton át, amikoris Ádám ellátott a világ egyik végétől a másikig. Ez alatt az idő alatt a cél és az igazság saját magunkból eredő bölcsessége világosodott meg az emberiség számára.

De ahhoz, hogy a teremtés célja megvalósuljon és hogy a sötétséget le tudjuk győzni, Isten elrejtette ezt az intenzív fényt az univerzumban, s raktározza egy később eljövendő korszakra.

Azóta is vágyunk erre a fényre. Keressük, imáinkban, tanulmányainkban, meditációikban emlegetjük. De még legsötétebb óráinkban is képesek vagyunk emlékezni arra, amikor az emberiség egésze ennek a 36 órának fényében élt.

A Midrás szerint ez a fény a Tórában rejlik. Ragyogásában megtapasztaljuk a bölcsességet, okokat, s a teremtés célját.

Minden generációban van 36 olyan emelkedett lélek, aki életben tartja, erősíti és vigyázza ezt a fényt.

Elzártan, feltételek nélkül és gyakorlatilag észrevétlenül ez a 36 igaz ember ennek a rejtett fénynek a szikrája. Kifinomult tudatosságuknak köszönhetően a Tóra fénye átitatja a világot.

Hanuka 8 napja alatt a világunk ragyog ettől a dicsőséges fénytől. A szombati gyertyákkal ellentétben Hanuka gyertyáinak lángját nem szabad saját szórakoztatásunkra használni. A hanukai liturgia azt írja: “Ez a fény szent, legfeljebb csak csodálhatjuk e fényt”.

S lehet, hogy nem tiszta a látásunk, de valaha mesterei voltunk a látomásoknak, s szükségszerűen még most is azok vagyunk. Épp ezért tesszük a Hanukkiákat az ablakba, hogy az arrajáró láthassa, hogy a sötétséget el lehet űzni bölcsességgel s a homály megvilágítható az igazsággal.

S Hanuka nem csak a múltnak állít emléket, hanem ünnepli a jelent és a jövőt is. Mert mialatt azt ünnepeljük, hogy egyetlen tégely olaj nyolc napig égett, azalatt ez a fény megtölti a világot a reménnyel, hogy el fog jönni a megváltás, amikor a fény győzedelmeskedni fog a negatívumok felett. Mert a megváltáskor, Maimonidészt idézve:

“nem lesz éhség vagy háború, féltékenység vagy rivalizálás. Mert sok lesz a jó, s a finomságok hétköznapiak lesznek. A világ egyetlen feladata az lesz, hogy ismerje Istent. Mert a föld úgy fog eltelni Istennel, mint a tengerek medrei vízzel.”

A napra lehet nézni…

Mindig is elvarázsolt a nap. Úgy 93 millió mérföldnyire lehet a Földtől – sokkal messzebb, mint hogy azt fel tudnám fogni – hatása bolygónkon mégis elementáris. Minden reggel arra ébredek, hogy beragyogja szobám ez az égitest, amit, ha lenne bolygóközi autópálya, akkor 170 évembe tellene elérni 60 mérföld per órás sebességgel, megszakítás nélkül vezetve. Annak ellenére ragyogja be szobámat, hogy meg kell küzdenie egy kis ablakkal és a függönyökkel. Nincs az a villanykörte, ami képes lenne arra, hogy ugyanilyen módon világítsa be a szobát, annak ellenére, hogy egy villanykörte fényének nem kell ilyen hatalmas utat bejárnia.

Egy kis fény sok sötétséget űz el. Egy nagyobb és erősebb fény még többet. Minél nagyobb a fényforrás, annál messzebb ér el. Ez spirituális értelemben is igaz. A Szentély az egyik példa erre. Bár Jeruzsálemben állt, fénye és szentsége az egész világra hatással volt. A Szentélyben található menóra elárasztotta szent ragyogásával az egész világot, aminek következtében közel s távol mindenki el akart jutni a Szentföldre, még Sába királynője is. Bár lángja akkor égett, amikor a nap is sütött, s csak a templom szentségében világított, ereje akkora volt, s oly messzire ért el, hogy átlyuggatta a sötétség pajzsát.

De vajon mekkora az ereje a Hanuka-gyertyáknak? Milyen erős a lángjuk? Ha az eddig leírtakat vesszük alapul – mármint azt, hogy milyen messze ér el a fénye – akkor úgy tűnhet, hogy a Hanukai menóra említésre sem méltó. Az előszobában vagy ablakpárkányon gyújtjuk, hogy szimbolizálja azon képességét, hogy meg tudja világítani az éj sötétjét – mind gyakorlati, mind átvitt értelemben. Annyira gyenge lenne a fénye a Hanukkiának, hogy tényleg csak a közvetlen környezetét volna képes bevilágítani? S mint ilyet, tényleg csak sötétedés után szabadna meggyújtani, afele a sötétség fele, amely ellen küzdeni akar? Könnyen előfordulhat, hogy a Hanuka lángja egy teljesen másfajta fény.

- o -


Először azonban vizsgáljuk meg az “általános” fényt – még a legnagyobb erejűt is, amit csak el tudunk képzelni. Van bármiféle hatása a fénynek a sötétségre? Elűzi azt? Mi történik akkor, amikor lemegy a nap este? Van valamiféle vidám csillogás? Vagy szimplán csak a csillagok maradnak sötétedés után?

Legtöbben ismerünk olyanokat, akik fényt visznek életünkbe. Az odaadó nagypapánkat, rabbink gondoskodó feleségét, a gyengéd sameszt vagy a jószívű tanárt a második osztályból. Ők mind-mind a legjobbat hozzák ki belőlünk. Ezen emberek természtesen áradó fénye kihozza a bennünk rejlő fényt, s ha csak pár pillanatra is, de legyőzi a máskülönben előtérben lévő sötétséget. Ez viszont nem változtat semmin. Csak rávilágít a másokban lévő jóra, ami máskülönben el van zárva a külvilágtól.

Aki azonban tényleges változást tud előidézni másokban, a bennük lévő sötétséget fénnyé tudja varázsolni, az a legnagyobb elme. Megtanítani másokat arra, hogy miként kezeljék a haragot, letargiát, elesettséget, s hogyan változtassák ezeket az érzelmeket szenvedéllyé és produktivitássá, s hogyan feljesszék magukat ezáltal. Ez az igazi fény, nem pedig az, ami eltűnik, amikor “lemegy a nap”.

- o -


A legtöbb ünnepen annak állítunk emléket, hogy egy erőteljes fény legyőzött egy félelmetes sötétséget. Amikor a természet csődött mondott, akkor egy természetfeletti fényt hívtak segítségül.

Hanuka hőseinek azonban teljesen másfajta álláspontjuk volt. A természetet nem sötétségnek tartották. A természetes az nekik épp olyan Isteni eredetű volt, mint a csoda. Végülis egy Isten teremtette meg és terjesztette el mindkét jelenséget. S lehet, hogy úgy látszott, hogy a szegényes felszereltségű, igencsak kisebbségben lévő zsidó seregnek semmi esélye nincs kiűzni a hatalmas szíriai-görög hadsereget a Szentföldről. A makkabeusok azonban úgy okosokodtak, hogy ha a természet Istentől ered, akkor a természet tud is és fog is segíteni az Isteni értékek közvetítésében.

Kockára tették az életüket, mert hittek abban, hogy a sötétség az tulajdonképpen nem más, mint a fény álcázva. A makkabeusok áldozata, és Isten jelenlétébe vetett megrendíthetetlen hitük létrehozott egy Isteni fényt, ami hűen tükrözte azt a törekvést, ami létrehozta. Nem olyan fény, ami egy szent kamrában pislákol és eltünteti a vele kapcsolatba lépő sötétséget, hanem olyan, ami megmutatja, mi is a sötétség valójában.

Isten hozott a Hanukkiánál.

Az ajtóban vagy az ablakpárkányon található és esténként meggyújtják. Egyáltalán nem aggaszt minket a sötétség. Azért nem, mert a Menóra megmutatja nekünk, milyen is a sötétség, s ez a sötétség ugyanolyan Isteni lehetőségeket rejt magában, mint a megvilágított zsidó otthon szíve. A sötétség hirtelen világítani kezd.

S kinek van szüksége a napra, amikor ez bekövetkezik?

Mi ez a gyertyamizéria?

Kérdés:

Észrevettem, hogy a gyertyagyújtás szerves részét képezi a zsidó vallásnak. Minden péntek este gyertyát gyújtunk, hogy így köszöntsük a Shabbatot. Minden ünnepen is gyertyát gyújtunk, Hanuka pedig másról sem szól, csak gyertyákról. Mi az összefüggés a gyertyák és a spiritualitás között?

Válasz:

Van valami a gyertyában, ami inkább spirituálissá, mint fizikaivá teszi. A fizikai dolgok elfogynak, ha sokaknak akarunk juttatni belőle. A spiritualitás csak nő és gyarapszik, ha terjesztik.

Ami fizikai, az általában fogy, ha adunk belőle. Minél több pénzt költünk, annál kevesebb pénzünk marad, Minél több benzint használunk, annál üresebb lesz a kocsi tankja. Minél többet eszünk, annál több ételt kell vásárolnunk, hogy feltöltsük a kamrát. A spiritualitás azonban más jellegű. Minél többet használjuk, annál jobban gyarapszik. Ha a tudásomat arra használom, hogy tanítsak, akkor a másik tanul ezáltal, s én is bölcsebb leszek. Ha megosztom a szeretetet valakivel, akkor abból csak több szeretet válik, nem kevesebb. Amikor spirituális ajándékot adunk, akkor a megajándékozott úgy válik többé, gazdagabbá, hogy mi nem leszünk ezáltal kevesebbek, szegényebbek. S ezt a spiritualitást terjesztik a gyertyák. Ha arra használunk egy gyertyát, hogy egy másikat meggyújtsunk vele, akkor az első gyertya fényes marad. Nem huny ki a lángja, amikor megosztja azt egy másik gyertyával, sőt, amikor a két láng összeér, akkor még fényesebb, tündöklőbb lángot kapunk.

Sokszor aggódunk azon, hogy ha túl sokat adakozunk, akkor nekünk nem marad semmink. A spiritualitással azonban sosincs így. Minél több jót teszünk, annál jobbak leszünk. Amikor új barátra találunk, akkor a régiek iránti szeretetünk csak nő. Amikor új gyermekünk születik, akkor a már meglévő gyermekünk is profitál belőle. Minél több diákot tanítunk, annál okosabbá válunk mi magunk is.

Gyújtsunk tehát minél több gyertyát. Végtelen sok láng van a lelkünkben. A jóságból sosem fogyunk ki.

A láng

Órákig tudunk ücsörögni és merengeni a lángokat nézve. Fényes, meleg, romantikus, de ami a legfontosabb: sprirituális. (Azt mondjuk nem tudjuk pontosan megfogalmazni, hogy milyen módon spirituális, de spirituális.) Egy sárga kis fény a szélén pirossal és csillogó fehérrel díszítve, az alja pedig kék, mintha csak bepiszkította volna a materiális kanóc. De mindaddig nem láthattuk ezeket a színeket, amíg meg nem számoltuk őket. A láng magában egy tökéletes, teljes egész, ami nyugalmat sugároz. S ekkor elgondolkodunk, hogyan is sugározhat egy ilyen nyugtalan, táncoló valami, mint a láng, ekkora békességet. Hisz a láng nem más, mint erők harca, melyek ellentétes irányba húznak. Ha közelről megnézzük, láthatjuk, hogyan próbál fölfele törni, hogyan próbál elszakadni az őt visszatartó kanóctól, ami a gyertyához köti. Láthatjuk, ahogy próbálja magához vonzani a földre is sugárzó, mennyet övező energiákat. S ha még figyelmesebben megnézzük, észrevehetjük, mennyire függ a fonott pamut hosszától, ami a szívét jelenti, életet ad neki és életben is tartja. Táncol föl-le, előre és hátra, A lét és nemlét között vacillál, a megmaradás és a pusztulás között táncol.

- o -


A Példabeszédek Könyve szerint az ember lelke Isten egy gyertyája. Éppen azért, mert a lélek is különböző erők harca. Vágyunk arra, hogy elszakadjunk “kanócunktól”, mivel a testünk a fizikai valósághoz láncol minket annak minden igényével együtt. Vágyunk arra, hogy eggyé váljunk az Egyetemessel és magunk mögött hagyhassuk a fizikai létet. S ugyanakkor szükségünk is van testünkre, hogy produktívan tudjuk szolgálni Istent.

Ez egy örök harc, ingadozás saját tudatosságunk és aközött, hogy egy magasabb szintű lélekkel akarunk eggyé válni. Ezt hívjuk életnek. Ez az örök feszültség aközött a két vágyunk között, hogy el akarunk szakadni a fizikai valóságtól, s mégis be akarjuk népesíteni a Földet, fejleszteni életünket, megszentelni azt, hogy spiriuálissá válhassunk.

Azért tudjuk órákon át merengve nézni a lángot, mert magunkat látjuk benne.

Hanukai kisokos

Olaj és Sajt

Hanuka olyan csodának állít emléket, ami olajjal történt. Ez megmagyarázza, miért is eszünk olajos ételeket miközben erre a csodára emlékezünk. Van, aki olajban sült krumplis palacsintát (latkes) eszik, van, aki fánkot (sufganiyot), van, aki mindkettőt. S a legtöbben túléljük az ünnepet. Igen, az étel veszélyes is lehet. Az egyik legnagyobb győzelmünket azzal arattuk, hogy sajtot etettünk az ellenséggel. Ezért hát tejes ételeket is eszünk Hanukakor. S ismét csak túléljük az ünnepet.

Hanuka Gelt – Hanuka Pénz

Hanukakor szokás pénzt adni a gyerekeknek, hogy megtanítsuk őket, milyen nemes és jó dolog adakozni – s hogy a gyerekek is érezzék az ünnepi hangolatot és vidám legyen a légkör. Vannak, akik Hanuka minden estéjén adnak pénzt a gyerekeknek. S ezt is túlélik.

Trenderli

A görög elnyomók illegálissá nyilvánították a Tóra iskolákat, így a gyerekek az erdőben tanultak, s nagyon figyeltek, hogy nem járnak-e arra görög járőrök. Ha észlelték, hogy görögök közelednek, gyorsan elrejtették a könyveiket és elkezdtek játszani a trenderlivel (pörgettyű). Ennek az emlékére mi is játszunk vele. Bővebben itt lehet olvasni a szabályokról.

Shabbat Hanuka alatt

Péntek este még a Shabbat-i gyertyák előtt gyújtsuk meg a menórát. Ezeknek a gyertyáknak legalább másfél órát kell égniük, úgyhogy több olajra vagy nagyobb gyertyákra lesz szükségünk. Szombat este pedig a Havdala ceremónia után gyújtsuk meg a gyertyákat, miután már besötétedett.

Gyakran Ismételt Kérdések Hanukáról

Idén (2009.) december 11-én este kell meggyújtani az első gyertyát. Nézzük meg kérdezz-felelek formájában, hogy miről is szól ez az ünnep és hogyan kell ünnepelni.

Mit ünneplünk Hanukakor?

Hanukakor két csodát is ünneplünk.

a) Az időszámításunk előtti II. században Jeruzsálemben a Makkabeusok győzelmet arattak azzal a görög hadsereggel szemben, akik mind létszámban, mind fegyverek tekintetében számottevően túlerőben voltak. A Makkabeusok felkelése csupán válasz volt arra, hogy a görögök erőszakkal próbálták a zsidókra kényszeríteni az istentelen hellén életformát.

b) A hétágú gyertyatartó gyertyáinak meggyújtása fontos szerepet játszott a mindennapi Istentisztelet során a Szentélyben. Amikor a Makkabeusok felszabadították a Szentélyt és kiűzték az összes görög betolakodót, akkor csak egy nagyon kis mennyiségű szent olajat találtak a menóra meggyújtásához. A probléma az volt, hogy az olaj egy napra volt csak elegendő, viszont az előírásoknak megfelelő szent olaj előállítása 8 napot igényelt. S a csoda az volt, hogy ez az egy napra elegendő olaj 8 napig égett.

Mit jelent a szó, Hanuka?

A Hanuka szó azt jelenti, hogy felszentelés vagy bemutatás. A görögök felett aratott győzelmet követően a Makkabeusok újraszentelték a Szentélyt és az oltárt, amit megszentségtelenítettek a pogány betolakodók.

Ezen túlmenően pedig a Hanuka szó két részre osztható. A “Chanu” héber szó azt jelenti: “ők pihentek” és “Kah”, aminek pedig a számértéke 25. Kiszlév hónap 25. napján a makkabeusok megpihentek ütközetük után és győzedelmesen bemasíroztak a Szentélybe, hogy újraszenteljék azt.

Miért változik évről évre a dátum, amikorra Hanuka esik?

Hanuka minden évben Kiszlév hónap 25-re esik. A zsidó naptár a Holdat veszi alapul és annak a ciklusait követi, ebből adódóan tehát más naptárakhoz képest napjai évről évre eltérnek. Hanuka első napja november 28. és december 26. között bármikorra eshet.

Ha szeretnénk tudni, hogy a héber naptár valamely napja mikorra esik a Gergely-naptárban vagy fordítva, akkor kattintsunk ide. (Aki nem tud angolul: a civil to jewish jelenti a Gergely-naptárról héber naptárra való átváltást, a jewish to civil pedig a héber naptárról Gergely-naptárra irányt. A month a hónap, a day a nap a year pedig az év. S most, 2009. szeptemberétől 5770-et írunk zsidó naptár szerint.)

Itt pedig egy listát találhatunk arról, hogy az elkövetkezendő években mely napokra fog esni Hanuka a Gergely-naptár szerint. (Ne felejtsük el az alatta lévő figyelmeztetést se, miszerint a zsidó naptár szerinti napok napnyugtával kezdődnek, tehát az első gyertát az említett dátum előtti este kell meggyújtani.)

Hogyan ünnepeljük Hanukát

Hanuka mind a 8 napján meggyújtjuk a 9-ágú menórában a gyertyákat, minden nap eggyel többet. Az elsőn egyet, a másodikon kettőt egész addig, míg mind a 8 nem ég. A szolgagyertyával gyújtjuk meg a többi gyertyát sötétedés után. A péntek este azért kivétel, mert akkor nem sokkal naplemente előtt gyújtjuk meg a szombat miatt az ünnepi gyertyákat. Persze nem muszáj gyertyákat használni, használhatunk olajmécsest is, ha akarunk.

Szokásos ilyenkor olajban sült ételeket enni, hogy emléket állítsunk az olaj csodájának.

Szokás a gyerekeknek Hanuka pénzt adni és trenderlizni.

Hagyomány ilyenkor többet adakozni a szokásosnál.

Ezen felül pedig a napi imádságok és az étkezés után mondott áldás bővebb, mint hétköznapokon.

A Hanuka az nagyobb zsidó ünnepnek számít?

Ez attól függ, hogyan definiáljuk azt, hogy nagyobb.

Sokan úgy definiálják, hogy az a nagyobb zsidó ünnep, amin speciális ételeket eszünk, speciális kiddust mondnuk, gyújtunk ünnepi gyertyát stb. és amikor tilos dolgozni. Ezeknek a kritériumoknak csak a bibliai eredetű zsidó ünnepek felelnek meg és a Hanukai események csak a Biblia kanonizálása után két évszázaddal történtek.

Ettől függetlenül Hanukát “nagyon” ünnepeljük és elég nyilvánosan. Az, hogy a menórát az ajtóba vagy az ablakpárkányra kell tenni, a vágyunkat szimbolizálja, hogy nagy jelentőséget adjunk Hanuka csodájának.

Arra hivatott a Hanuka nyilvános ünneplése, hogy biztosítsa, a zsidók ne érezzék magukat másodrendűnek amiatt, hogy eltér a vallásuk a nagy átlagétól?

Széder estét és Pészachot az otthonunkban ünnepeljük. Rosh Hasanakor elmegyünk a zsinagógába a sófár-fújást hallgatni. De csak egy olyan ünnep van, aminek a hirdetése, minél szélesebb körben való terjesztése kifejezetten mitzvah, s ez az egy a Hanuka. Bölcseink, akik megalapították Hanuka ünnepét, eredetileg azt írták elő, hogy az ajtóba kell tenni a menórát. A csoda hirdetése mindig is fontos része volt Hanuka ünnepének. A legtöbb menórára vonatkozó előírásnak is ez áll a központjában. A Talmud (Shabbat 23b) is azt mondja, hogy ha valakinek olyan kevés pénze van, hogy vagy csak Hanuka-gyertyára elegenő, vagy csak borra a kiddushoz, akkor inkább bor nélküli kiddust kell tartani, hogy hirdetni lehessen a csodát.

A diaszpórában azonban megszűnt az a szokás, hogy nyilvánosan mutogassuk a menórát az azt követő meghurcoltatások miatt. Manapság szerencsére a legtöbb zsidó olyan országban él, ahol fontosnak tartják a vallásszabadságot, épp ezért ismét széles körben tudjuk hirdetni Hanuka csodáját.

Mik a hagyományos hanukai ételek?

Mivel Hanuka ünnepének az olaj áll a központjában, ezért olyan ételeket szokás enni, amik olajban sültek. Hogy pontosan mik a hagyományos ételek, az területenként változó. Kelet-Európában a krumplis palacsinta, a latkes szokásos. A Szefárd zsidóknál a fánk honosodott meg. A görög zsidók a fánkot loukomades-nek nevezik, a perzsa zsidók zelebi-nek, míg Izraelben a zselés fánkot szokták enni, amit sufganiot-nak hívnak.

Judit emlékére pedig szokás minél több tejterméket enni.

Jeruzsálem szefárd lakosai között pedig szokás nagy, közös étkezéseket rendezni.

Honnan ered a “Makkabi” név?

A szó a héber kalapács/ütni szóból ered. Ezen kívül mozaikszó a következő mondatból: “Mi Kamocha Ba-Elim Hashem!” (Aki a legnemesebbek közül olyan, mint Te, Istenem)

Kötelező Hanukakor ajándékot adni?

Nem kötelező, de sokan szoktak. Ez a Hanuka pénz szokásából ered.

Mi az a Trenderli?

Lásd itt.

Van valami jelentősége a kék és fehér Hanuka-gyertyáknak?

Semmi a világon. A Hanuka-gyertyák bármilyen színűek, alakúak vagy méretűek lehetnek, csak annak az egy kritériumnak kell megfelelniük, hogy minimum fél órát égjenek gyertyagyújtás után ill. péntek este esetében másfél órát. A gyertyák azért színesek, hogy még boldogabbá tegyék az ünnepet és tán azért is, hogy a gyerekek számára vonzóbbá tegyék. Vannak olyan gyertyagyártó cégek, akik különböző színtémák szerint állítják össze a Hanukai gyertyacsomagot. A kék-fehér az izraeli zászló színvilága.

Milyen sorrendben kell meggyújtani a gyertyákat?

A legelső napon a jobb szélen levő gyertyatartóba kell tenni a gyertyát. A második napon a jobb szélen lévőbe és a közvetlen mellette levőbe. S minden este eggyel többet jobbról balra haladva. S minden este balról jobbra haladva kell meggyújtani őket a szolgagyertyával.

Mire való a kilencedik gyertya?

A kilencedik gyertya a samesz, azaz szolgagyertya. Arra való, hogy a többi gyertyát meggyújtsuk vele.

Használható elektromos menóra is?

Az elektromos menóra nagyszerű díszítés, de ahhoz, hogy a micvát teljesítsük, a lángot olajnak vagy viasznak kell táplálnia, mint ahogy az a Szentélyben is szokás volt. Ha mégis olyan körülmények merülnének föl, hogy nem tudunk ilyen gyertyát gyújtani, akkor konzultáljunk a rabbinkkal.

Ellenőrzőlista a Shabbat-i előkészületekhez

Forrás

Az otthon


























































































Határidő
Nap / Óra
Pipa
Vendégeket meghívni
Általános takarítás, ruhákat elpakolni, lakásban rendet tenni stb.
Új lepedőket tenni az ágyakra
A nálunk éjszakázó vendégek számára friss törülközők és lepedők kikészítése
A Shabbat-i kellékek megtisztítása (gyertyatartók, Kiddush kupa stb.)
Utolsó simítások a takarításban
Tegyünk új terítőt az asztalra, készítsük elő a gyertyagyújtás kellékeit és a két barcheszt. (Megteríteni gyertyagyújtás után is lehet)
Tegyünk friss virágot egy vázában az asztalra.
Jegyezzük meg a gyertyagyújtás időpontját.
Kintről mindent hordjunk be, aminek bent kell lennie.
Vigyük le a szemetet és készítsük elő a Shabbatkor használandó szemeteszsákokat.
Tépjük lapjaira a WC papírt és úgy helyezzük a WC mellé, vagy készítsünk elő megfelelő mennyiségű papírzsebkendőt.
Locsoljuk meg a virágokat és kapcsoljuk ki az öntözőberendezést.
Amennyiben szükséges, tegyük el a Shabbatkor nem használható játékokat és helyettesítsük olyanokkal, amik használhatók Shabbatkor is.
Tegyünk el vagy takarjunk le minden olyasmit, ami Shabbatkor nem használható (toll, pénz, pénztárca stb.) – Saját listánk:
Nyissunk ki minden olyan zacskót és csomagot, aminek a tartalmát használni akarjuk Shabbatkor. – Saját listánk:




Az ételek
















































































Határidő
Nap / Óra
Pipa
Nyissunk ki minden olyan zacskót és csomagot, aminek a tartalmát használni akarjuk Shabbatkor. – Saját listánk:
Minden étel, ital és egyéb kiegészítő bevásárlása.
Sütés befejezése (barchesz beleértve)
Főzés befejezése
Jégkockák lefagyasztása
Késélezés
Mosogatás. Ha nincs időnk, akkor tegyük a mosatlan edényt olyan helyre, ahol nem látszik. A Shabbatkor újrahasználandó edényeket Shabbatkor is el lehet mosni.
Tisztítsuk meg azokat az edényeket, amik a melegen tartó lapra kerülnek.
Vágjuk fel a zöldségeket, csafarjuk ki a gyümölcsök levét ha szükséges.
Nyissunk ki minden zacskót, konzervet, bébiételt, üveget stb. Saját listánk:
A melegítőlap felállítása.
A vizet melegen tartó urna/termosz előkészítése.
A mosogató/lavor/fürdőkád/dézsa előkészítése a koszos edények áztatásához.
Nassolnivaló és italok kikészítése. Ha feltétlen szükséges, a gyerekeknek adjunk enni. Kóstoljuk meg, amit főztünk. Menü:




Saját magunk



































Határidő
Nap / Óra
Pipa
Mossuk és vasaljuk ki, varrjuk meg, vigyük tisztítóba az összes Shabbati ruhánkat.
Hívjuk fel a vendégeinket, adjunk nekik útbaigazítást a lakásunkhoz vagy más egyéb iránymutatásokat, ha szükséges.
Tisztítsuk ki a cipőnket.
Fejezzük be a leveleinket, intézzünk el minden telefonhívást, ami nem várhat. Hívjuk fel a szüleinket Shabbat Shalom-ot kívánni stb.
Felejtsük el a munkával kapcsolatos gondokat, házi feladatot stb. Fokozatosan merüljünk Shabbati hangulatba.




Péntek délután / Az utolsó pillanatok
















































































Határidő
Nap / Óra
Pipa
Tegyünk el mindent, ami muktzeh (Shabbatkor nem használható: pénztárca, toll stb.) és ürítsük ki a zsebeit minden ruhának és kabátnak, amit Shabbatkor viselni fogunk.
Csomózzunk ki minden dupla csomót a ruhákban és cipőkön, amit viselni akarunk Shababtkor.
Állítsuk be a lámpákat: Döntsük el, melyek maradnak bekapcsolva és melyek kikapcsolva. Ez a hűtő lámpájára is vonatkozik. Vagy tekerjük ki belőle a villanykörtét vagy iktassuk ki a szenzort.
Melegítsük fel az ételeket és tegyük a melegen tartó lapra.
Ellenőrizzük, hogy minden szerkezet, amit használni akarunk Shabbatkor, be van kapcsolva, a többi pedig kikapcsolva. Ide értendő a telefon, a riasztó, a légkondicionáló, a termosztát. Állítsuk be a Shabbati időzítőket.
Vágjunk hajat és körmöt.
Fürödjünk meg vagy zuhanyozzunk le, mossuk meg a hajunkat, használjunk testápolót, mossuk meg a fogunkat.
Sminkeljünk, készítsük el frizuránkat.
Ha a villany leoltva marad a hálószobában, akkor készítsük elő a pizsomákat.
Adakozzunk.
Vegyük be a gyógyszereinket, vitaminjainkat még mielőtt bejön a Shabbat. Persze csak akkor, ha nem szükséges minden nap adott időpontban bevennünk.
Öltözzünk fel gyertyagyújtáshoz. (Átöltözni később is lehet, ha akarunk.)
Gyújtsuk meg időben a gyertyát. Ha nem sikerül pont az előírt időpontban, akkor ne gyújtsuj meg. Naplemente után gyertyát gyújtani a Shabbat megszentségtelenítését jelenti.
Vegyünk egy mély levegőt, engedjük el magunkat és lépjünk át a Shabbati hangulatba. Mostanra már úgy kell éreznünk, hogy minden munkát elvégeztünk. Ne aggódjunk amiatt, amit mégsem sikerült. 25 órán keresztül semmire nem kell, hogy gondunk legyen.




Elektromos szerkezetek listája





































































































































































Teljes Shabbat alatt bekapcsolva tartandó Shabbat előtt kikapcsolandó Időzítővel működtetendő


Felkészülni Shabbatra

Mint minden jó dologra az életben, Shabbatra is jó előre kell készülni. Fel kell készítenünk otthonunkat és magunkat, el kell készítenünk az ételeket. Alaposan fel kell készülnünk, hisz ha észrevesszük, hogy valami hiányzik, mondjuk a bor a kiddushoz, akkor nem mehetünk el megvenni szombaton. Shabbatkor nem takarítunk, nem kapcsolunk lámpát, nem főzünk, sőt még csak fel sem melegíthetjük az ételt. Az ételek melegen tartásáról és a lakás tisztaságáról még Shabbat előtt kell gondoskodnunk.

Amik kellenek Shabbathoz:

Az ünnepi asztalhoz:

Gyertyák és gyertyatartó
Bor vagy szőlőlé
Kiddush kehely
3 db barchesz
Tálca és takaró a barcheszhez
Só egy tálkában
Egy szép, fehér terítő

A Havdalához:

Illatos fűszerek
Fonott gyertya

Az ételek melegen tartásához:

Egy tálca, amit a tűzhelyre tehetünk
Egy elektromos vízmelegítő, amin van időzítő


Hasznos tippek

Az otthonhoz

A takarítás és mosás minden formája tiltott Shabbatkor, mint ahogy az elektromos készülékek használata is. Shabbatot úgy akarjuk köszönteni, mint egy királyi vendéget. Állítsunk össze egy takarítási tervet. Kedzjük csütörtökön, vagy akár szerdán, hogy péntek délutánra már minden ragyogjon. A mosogatónak tisztának és üresnek kell lennie, a padlót fel kell mosni, a szőnyegeket kiporszívózni. A szennyest ki kell mosni, vasalni és szépen eltenni a szekrénybe. Azokat a ruhákat, amiket leadtunk a tisztítóba, hogy Shabbatkor tisztán viselhessük, el kell hozni onnét. A cipőket ki kell tisztítani.

Vannak családok, ahol már péntek reggel megpróbálják megteríteni az asztalt, hogy a Shabbat érzése belengje a lakást már reggeltől. A gyertyákat és a barcheszt mindenképpen készítsük elő és akár egy imakönyvet is tehetünk az asztalra.

Az ételek

A Shabbat az a nap, amikorra a legszebbet és a legjobbat tartogatjuk a héten. Ha találunk valami különleges és szép gyümölcsöt a boltban, vagy egy egyedi receptre akadunk valahol, akkor azt Shabbatra tartogatjuk. A régi időkben, amikor ritka volt a pénz és alig jutott más az asztalra, mint fekete kenyér, a családok egész héten arra spóroltak, hogy halat tudjanak venni Shabbatra.

Vannak tradicionális Shabbati ételek. A gefilte fish ilyen, a sólet is az. És persze a barchesz sosem hiányozhat, nagyon sokan maguk készítik.

Az ételek melegen tartása

Főzni vagy felmelegíteni az ételt, vagy akárcsak tüzet gyújtani is tilos Shabbatkor. Épp ezért kell valami, ami melegen tartja az ételt. Ezt a speciális Shabbati “melegítőtálcát” blech-nek hívják. Csak arra kell ügyelni, hogy még gyertyagyújtás előtt rátegyük az összes ételt, amit oda szánunk.

Ami a meleg italokat illeti, használjunk elektromos vízmelegítőt, amin be lehet állítani, hogy mikor forrjon a víz, vagy hogy hány fokra melegítse és tartsa a meleget.

Saját magunk

A péntek délután fent van tartva a Shabbati felkészülésnek. Nem uzsonnázunk sokat, hogy maradjon hely a vacsorának. Speciális mitzvah megfürödni Shabbat tiszteletére, ezért a reggeli zuhany helyett inkább délután zuhanyozzunk. Ha kifestjük magunkat, még gyertyagyújtás előtt fejezzük be, mert az is tilos Shabbatkor.

S mivel a legszebb dolgokat Shabbatra kell tartogatni, ezért öltözzünk fel a legszebb ruhánkba.


Aki tud angolul, az itt találhat egy ellenőrzőlistát.

Shabbat A-Z

a) Fejezzük be korábban a munkát péntek este, hogy legyen időnk előkészülni Shabbatra.

b) Takarítsuk ki az otthonunkat Shabbat királynőjének tiszteletére.

c) Főzzük meg előre a Shabbati ételeket. Készítsük elő a készüléket, ami melegen tartja az ételt a szombati nap.

d) Az asztalt terítsük meg a legszebb étkészletünkkel. Ezen kívül legyen rajta minimum 2 gyertyatartó és gyertya, két egész barchesz egy tálcán, letakarva egy szép barchesz-takaróval s egy Kiddush-pohár a bornak.

e) Fürödjünk meg és öltözzünk fel Shabbat tiszteletére.

f) Gyújtsuk meg a gyertyákat 18 perccel naplemente előtt.

g) Innentől kezdve, amíg ki nem megy a Szombat, tilos bármilyen munkát végezni.

h) Imádkozzuk el a Shabbati imákat, a legjobb, ha elmegyünk egy zsinagógába Istentiszteletre. Természetesen a L’cha Dodi sem maradhat ki.

i) A vacsoraasztalnál énekeljük el a Shalom Aleichem című dalt és a Bátor Asszony-t, amit Salamon Király írt a zsidó nők méltatására.

j) Egy szép kehelybe töltsünk kóser bort vagy szőlőlét és szenteljük meg a Szombatot egy Kiddush-sal.

k) Ezt követően a mosogatónál végezzük el a rituális kézmosást még mielőtt ennénk a barcheszből. Egy kancsóba öntsünk vizet és mind a két kezünket öntsük le háromszor miközben elmondjuk a megfelelő áldást.

l) Menjünk vissza az asztalhoz és mondjuk el az áldást a barcheszre, vágjuk fel, mártsuk sóba és mindenki egyen belőle.

m) Szolgáljuk fel a Shabbati vacsorát. A hagyományos péntek esti menüben maceszgombócos húsleves és gefilte fish is szerepel.

n) Az egyes fogások között énekeljünk Shabbati dalokat vagy vitassuk meg az adott heti szakaszt a Tórából. A vacsora végén mondjuk el az áldást, amiben megköszönjük Istennek az ételt, amit elfogyasztottunk.

o) Ha még nincs túl későn, akkor a vacsora után tökéletes alkalom nyílik arra, hogy minőségi időt töltsünk a családdal és/vagy barátokkal, tanuljunk egy kicsit a Tórából vagy olyan könyvet olvassunk, aminek a zsidó vallás a témája.

p) Feküdjünk le aludni és élvezzük azt az egyedülálló élvezetet, amit a Shabbati pihenés nyújt.

q) Reggel sétáljunk el a zsinagógába (ne pedig biciklizzünk, vezessünk vagy görkorcsolyázzunk) az Istentiszteletre és a Tóraolvasásra. (Ha szerencsénk van, még kiddus is van Istentisztelet után)

r) Menjünk haza és vegyünk részt a következő Shabbati étkezésen. Ugyanazt a sémát kell követni, mint péntek este, azaz kiddus keretében megmossuk a kezünket megáldunk két barcheszt és finomakat eszünk. A hagyományos szombati menü a sólet. S persze mondunk áldást étkezés után és éneklünk is. Gyertyát most nem kell gyújtani.

s) Shabbat délután szundikáljunk és tanuljuk a Tórát.

t) Később menjünk el a délutáni Istentiszteletre a zsinagógába.

u) Vegyünk részt a harmadik étkezésen, ami az Istentisztelet minchah és maariv része között van.

v) Úgy egy órával naplemente után, mikor már besötétedett, vége a Shabbatnak. Mondjuk el az esti imákat.

w) S elérkezett a Havdala ideje a borral, fűszerekkel és a fonott gyertyával.

x) Van még egy étkezés, a Melaveh Malkah (A Királynő Búcsúztatása). Ez egy könnyű uzsonnaszerűség, melynek során énekelünk Élijahu Prófétáról és történeteket olvasunk igaz emberekről.

y) Újrakezdjük a munkahetet feltöltődve a spirituális engergiával, amit Shabbat nyújtott.

z) Következő héten kezdjük úrjra a) ponttól.

Egyszerű, nem? :)

Mi is Shabbat tulajdonképpen?

A legelső bejegyzésem Shabbatról szólt. Mint minden kezdet, ez a bejegyzés sem volt tökéletes, most szeretném kicsit jobban kifejteni a témát.

A Shabbat pihenés. A nyugalom egy kis szigete a munkával, aggódással, küzdelemmel teli hetek sodrásában. Minden héten nagyjából 25 órára a világ megáll. Az üzlet bezár, a kocsi a garázsban marad, a telefon nem csöng, nem kapcsoljuk be a rádiót, a TVt és a számítógépet sem. A mindennapi élet gondjai, bajai elhalványulnak. Ahogy abbahagyjuk az alkotó tevékenységünket, úgy kezdünk el fókuszálni a családra, barátainkra és magunkra, a lelkünkre.

A Shabbat tudatosság. Tudatosul bennünk, hogy a világ nem azért van, hogy azt tegyünk vele, amit csak akarunk, hanem Isten teremtette a saját céljaiért. Shabbatkor arra is emlékezünk, hogy Isten kivezetett bennünket Egyiptomból és deklarálta, hogy soha többé nem leszünk idegen úr rabszolgái – a munkánk és más pénzforrások olyan eszközök, amelynek segítségével jobban tudjuk szolgálni Istent, így ezek nem uralják életünket.

A Shabbat zsidó identitás. A Shabbat Izrael menyasszonya, lelki társa a zsidóságnak. Ez az egyik legerőteljesebb kifejezése zsidóságunknak és ezt a legkönnyebb átadni gyermekeinknek. Mindenkor, mindenhol, minden kultúrában, bármilyen körülmények között hűek maradtunk a Shabbathoz. Salamon birodalmában épp úgy, mint Auschwitzban. Egy híres zsidó író szavaival élve “Nem is annyira a zsidóság tartotta meg a Shabbatot, mint a Shabbat a zsidóságot.”

A Shabbat élvezet. Finom ételeket eszünk gyönyörűen terített asztalnál, a csillogó gyertyafényben éneklünk, s alszunk, ameddig csak jólesik. A hét folyamán az élet apró örömei nagy kihívást jelentenek. Ugyanis egy anyagi világban élünk anyagi teremtményekként, s emiatt nagyon kell ügyelnünk arra, hogy élvezeteink ne süllyedjenek alacsony morális színvonalra. Shabbatkor azonban a test és a lélek is magasabb szintre emelkedik, s a Shabbat élvezete étellel, itallal és kényelemmel mitzvah, Isteni parancsolat.

A Shabbat spiritualitás. A Shabbat a hét lelke. A látomás, amit meg akarunk valósítani. A Kabbalisták azt tanítják, hogy Shabbatkor a hét minden teljesítménye kiteljesedik és magasabb szintre kerül, és Shabbattól kezdve a következő héten minden igyekezetünk áldott. A Shabbat tartása biztosítja Isten áldását és azt, hogy egész héten sikeresek leszünk. S értelmet ad létezésünknek minden héten.

A Shabbat ízelitő a Messiás-kori életből. Amikor majd nem lesz éhezés, háború, féltékenység és viszály. Amikor majd nagyon sok lesz a jóból és minden finomságból rengeteg lesz. Amikor az emberek már csak az lesz a dolguk, hogy Istent szolgálják. Ezt mondják a próféták és Izrael bölcsei is így írják le a megváltás korát. A hetedik évezred lesz az, amikor eljön a messiás, miután a teremtéstől számított 6000 éven át sikerült kiépíteni Isten otthonát itt a földön. A Shabbat egy kis ízelítő ebből az eljövendő világból.

S csakúgy, mint a finom ételekkel lenni szokott, Shabbatot sem értehti meg az, aki nem “kóstolta” saját maga.

Tehát a “Mi is a Shabbat?” kérdésre a legjobb válasz az: Próbáld ki magad :)

Challah és barchesz



Rengeteg szó esett már a barcheszről. Minden ünnepi étkezésnek része. A challah az egy része a barchesz tésztájának. Nézzük meg, mit is kell tudni a barcheszről, a challah-ról és a tésztáról.



Mi az a challah?

A barchesztészta egy részét tésztaáldozatként fel kell ajánlani Istennek. Ezt a részt nevezzük challah-nak. A challah elválasztása a tésztától egyike a Tórában található 613 parancsolatnak és egyike annak a három főmitzvának, amit a Tóra kifejezetten a nőknek ír elő.

Angol nyelvterületen a challah szót használják magára a barcheszre is.



Miért pont challah?

Amikor a zsidó nép belépett Izraelbe és ott letelepedett, Isten parancsot adott, hogy a Koheneknek (papság a Szentélyben) ajándékokat kell adni. Az egyik ilyen előírt ajándék a challah volt, vagyis a megkelt tészta egy bizonyos hányada. A challah azon túl, hogy ajándékként funkcionál, Isten része a kenyerünkből. A legjobb módja annak, hogy kifejezzük, tényleg úgy gondoljuk, hogy Isten táplál minket. S ahogy kenyeret sem ehetünk, ha nem lett elválasztva a challah, úgy az életünk egy részét az adakozásnak kell szentelnünk (elválasztjuk a pénz egy részét).

A Tóra úgy említi a challah-t, mint az elsőt és legjobbat (reishit) a dagasztó tálból.



Mi történik manapság a challah-val?

Mivel a Szentély elpusztult és nem állnak rendelkezésre azok a feltételek, amik szükségesek ahhoz, hogy a Kohenek rituálisan elfogyaszthassák a challah-t, ezért manapság nem adjuk a challah-t a Koheneknek.

Viszont emlékezünk erre az ajándékra és reménykedünk, hogy eljön majd a megváltás ideje és a Szentély majd újjáépül. Ezért aztán manapság elégetjük a challah-t.



Ki választja el a challah-t a tésztától?

Általában minden zsidónak kötelessége, de hagyományosan a zsidó nőkre van bízva ez a különleges parancsolat. Mint az “otthon alapjának” (akeret ha-bayit), a nőnek nem csak a testi, hanem a lelki táplálásról is gondoskodnia kell.

A nő vállán nyugszik az otthon értékrendjének, légkörének kialakításának felelőssége, így azok a mitzvák, amiket ő hajt végre, hangsúlyozottan vannak hatással a háztartásban élőkre.

A challah elválasztása a tésztától a kóserség egyik fő jelképe. Nagyon sok zsidó nő maga dagasztja és süti otthon a barcheszét, hogy végrehajthassa a challah parancsolatát.



Milyen előírásoknak kell megfelelnie a tésztának?

A liszt

Akkor kell a challah-t elválasztani, ha a következő gabonák valamelyikéből készül a tészta lisztje:

Búza
Rozs
Árpa
Zab
Tönköly

A tészta folyékony hozzávalói

Ahhoz, hogy az áldást el lehessen mondani, a folyékony hozzávalók legnagyobb részének víznek kell lennie. Ha kevesebb a víz a folyadékben, mint a többi folyékony összetevő (pl. olaj, tojás, méz, gyümölcslé stb.), akkor a challah-t áldás nélkül kell elválasztani. Viszont akármilyen összetételű is a tészta folyékony része, legalább egy csepp víznek lennie kell benne.

A tészta

Az édes süteménytésztákból, amiknek a tésztája nem annyira tömör, mint mondjuk a kuglófé, nem kell elválasztani a challah-t.

A mennyiség

Ahhoz, hogy el lehessen választani a challah-t és elmondani rá az áldást, legalább 1 2/3 kg lisztet kell használni a tésztához. Ahhoz, hogy áldás nélkül el lehessen választani a challah-t, a liszt mennyiségének 1,2 és 1 2/3 kg között kell lennie. Ha 1,2 kg-nál kevesebb liszt van benne, akkor nem választunk el challah-t.



Hogyan kell elválasztani a challah-t a tésztától?

Akkor kell elválasztani, amikor megdagasztottuk a tésztát de még egyben van és nem formáztuk meg a barcheszeket. Ha több adagban dagasztottunk, akkor formázzuk egy nagy labdává a tésztát, mielőtt elválasztjuk a challah-t.

Ha minden áldásmondáshoz szükséges feltételnek megfelel a tészta, akkor a következő áldást kell elmondani rá:







BA-RUCH A-TAH A-DO-NOI ELO-HAI-NU ME-LECH HA-O-LAM A-SHER KID-SHA-NU B'MITZ-VO-TAV V'TZI-VA-NU L'HAF-RISH CHAL-LAH

Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad a challah elválasztását.


Válasszunk el eztán egy kisebb, kb. 3 dkg súlyú tésztát, jelentsük ki, hogy ez a challah, tekerjük alufóliába és égessük el. Ha a sütőben égetjük, akkor semmi más étel nem sülhet benne, amíg el nem ég a challah.



További gyakran ismételt kérdésk a barchesz tésztájáról

Férfiak is elválaszthatják a challah-t?

Bár a challah elválasztása elsődlegesen a nők feladata, ha szükséges bárki elválaszthatja, aki elmúlt Bar/Bat Mitzvah-korú.

A dagasztógépem kisebb, mint a megdagasztandó tészta mennyisége. Dagaszthatom több részletben is a tésztát?

A legtöbb gép kisebb, mint az a mennyiségű tészta, ami szükséges ahhoz, hogy elválaszthassuk a challah-t. Ha nem kézzel dagasztunk, hanem géppel, s a gépünk túl kicsi, akkor dagaszthatjuk két részletben, de a challah elválasztása előtt a tésztát egy nagy tálba kell tennünk és össze kell dolgoznunk. Majd le kell takarni a tálat, ügyelve, hogy minden része a tésztának takarva legyen, s ettől a tészta egy adag lesz, nem pedig több. Ezt követően pedig el lehet választani a challah-t.

El lehet választani a challah-t a már megsült kenyérből?

Alapjában még sütés előtt kell elválasztani. Ám ha ez nem volt lehetséges, mert mondjuk nem volt elég tömör a tészta hozzá, vagy szimplán csak elfelejtettük, akkor még mielőtt akár csak egy falatot is ennénk belőle, elválaszthatjuk a kisült tésztából is. Ekkor úgy kell eljárni, hogy a kisült kenyereket egy tálba tesszük, letakarjuk, hogy egy egésznek számítson és aztán választjuk el a challah-t.

Akkor is el kell választani a challah-t, ha a tésztát ki akarjuk főzni vagy olajban akarjuk kisütni?

Ha ilyesmi célból dagasztunk tésztát (pl. levestésztának vagy galuskának), akkor áldás nélkül választjuk el a challah-t. Viszont ha akárcsak a legkisebb részét sütőben akarjuk kisütni, akkor el kell mondani az áldást is, feltéve, hogy a tészta egésze megfelel az áldásmondáshoz szükséges feltételeknek.

Shemini Atzeret

Szimhat Tóra és Shemini Atzeret tulajdonképpen ugyanannak a napnak a neve. Izraelen kívül azonban minden fesztivált két napig ülnek a zsidók, ezért Shemini Atzeret van egyik nap, Szimhat Tóra pedig a másik nap.

Az első nap az önfeledt ünneplésé és az esőért mondott imáké, míg a második nap azt ünnepeljük, hogy végigolvastuk a Tórát, visszatekerjük az elejére és újrakezdhetjük. Izraelben, ahol a kettőt egy napon ünneplik (mert ott minden fesztivál egynapos), ott egyetlen nap alatt mindkét ünnep szokásainak eleget tesznek.

Shemini Atzeretről azt mondják, hogy pont azt jelenti Szukotnak, mint Shavuot Pészachnak. Pészachkor Izrael gyermekei fizikailag szabadultak fel. Látták Isten jelzéseit és csodáit és büntetését, melyet a fáraóra és az egyiptomiakra szabott ki. Az izraeliek hittek Benne és szolgájában, Mózesben. Aztán 50 napig várniuk kellett, míg az Istenfélelem teljesen beléjük nem ívódott, s csak akkor léphettek szövetségre Istennel a Tóraadás keretein belül A Sínaj hegy lábánál, amit Shavuotkor ünnepelünk.

Szukotkor Izrael gyermekeinek lelke szabadul meg a gonosztól. Yom Kippurkor kezd el megtisztulni a lélek, s megtisztulván menedéket talál Isten oltalmazó szárnya alatt. Mivel az Ő szeretete és a Miatta érzett öröm keveredik, ez a szeretet azonnal a Tórára is kiterjed, s ezzel a szeretettel egy erős kötődést alakítunk ki a Tóra iránt, ami nem halványul az idő múlásával. S ez a Tórával kötött szövetség örömmel, zenével és tánccal párosul, nem pedig félelemmel, dörgéssel és villámlással, mint Shavuotkor.

Ezért ünnepli Izrael Szimchat Tórát Shemini Atzeretkor. Az Istenfélelem nem teljes, amíg nem társul hozzá Isten szeretete, s Isten szeretete nem teljes, amíg Istenfélelem nem párosul hozzá.

Azért nem 50 nappal később ünnepeljük, Shavuothoz hasonlóan, mert Shemini Atzeretkor már túl vagyunk a bűnbánaton és Szukotkor kimutattuk, mennyire hálásak vagyunk Istennek, amiért megvédett bennünket a sivatagban. S ez erős kötődést képez Istenhez. Viszont ha közvetlen Pészach után lett volna Shavuot, akkor nem lett volna az embereknek idejük az Istenfélelem elmélyítésére.

Szimchat Tóra

Most kicsit másképp, mint tavaly.

Szimhat Tóra az ünnepségsorozat utolsó napja. Ezen a napon olvassák fel az utolsó hetiszakaszt, de mivel sosem fejezzük be a Tóra tanulmányozását, ezért rögtön újra is kezdjük az elejétől, hogy kimutassuk, mennyire is szeretjük a Tórát. Ez egy nagyon vidám ünnep. Minden Tóratekercset kivesznek a Tóraszekrényből és körbesétálnak vele a zsinagógában hétszer. Örvendezünk, éneklünk, táncolunk a Tórával, mivel iránta való elkötelezettségünk olyan, mint a menyasszony és a vőlegény közötti szeretet és elkötelezettség. Tulajdonképpen a zsidó nép és a Tóra közötti kapcsolat olyan, mint a férjé és feleségé, hisz tulajdonképpen a Tóra “megkérte a zsidó nép kezét” és mi “örök hűséget fogadtunk” neki.

A gyerekeket elhalmozzuk ilyenkor édességekkel és gyümölccsel, mert ugyebár Isten parancsolatai édesebbek, mint a méz.

Az ünneplés a napot megelőző este kezdődik és a reggeli Istentiszteletkor folytatódik.

Receptek Szukotra

Barchesz

Hozzávalók

1 evőkanál cukor
12,5 dl melegvíz
4,25 dkg friss élesztő
3 tojás
19 dkg cukor
19 dl olaj
6 dkg búzacsíra
0,5 l forróvíz
3 kg finomliszt
12,5 dkg teljes kiőrlészű liszt
1 evőkanál só

A megkenéséhez:

1 felvert tojás
mák

Elkészítése

A cukrot oldjuk fel 12,5 dl melegvízben. Morzsoljuk bele az élesztőt és hagyjuk állni, amíg habozni nem kezd. Adjuk hozzá a tojást és alaposan keverjük el. Adjuk hozzá a cukrot, az olajat és a búzacsírát és mégegyszer keverjük át. Lassan öntsük hozzá a forróvizet, a lisztet és a sót, felváltva a száraz és nem száraz hozzávalókat. Amikor a tészta összeáll labdává, borítsuk lisztezett gyúródeszkára és dagasszuk, míg lágy tésztát nem kapunk. Tegyük egy kiolajozott tálba, s győződjünk meg róla, hogy a teljes tésztát takarja az olaj. Fedjük le egy konyharuhával és hagyjuk kelni 30-45 percig, míg duplájára nem nő. Egy ökölcsapással nyomjuk ki a felgyülemlett gázokat belőle és hagyjuk mégegyszer a duplájára kelni. Osszuk négy részre a tésztát és formázzuk meg a barcheszeinket. Tegyük a sütőformába és hagyjuk kelni még 15 percet.

Melegítsük elő a sütőt 200 fokra. Kenjük meg a barcheszek tetejét a felvert tojással és szórjuk meg mákkal. Süssük 200 fokon 5-10 percig, majd vegyük le a hőfokot 150 fokra, s így süssük további 35-40 percig, míg szép barna nem lesz a teteje.

4 barchesz lesz belőle.

Lazac Steak

Hozzávalók

4 szelet lazac
1 evőkanál olaj
1 kockára vágott vöröshagyma
1 kockára vágott répa
2 evőkanál mazsola
1 babérlevél
8 szem egész bors
Egy csipet só
1 teáskanál cukor
1 evőkanál citromlé

Elkészítése

Mossuk meg, filézzük ki és csöpögtessük le a halat. Az olajat hevítsük fel és pirítsuk benne a hagymát, a répát és a mazsolát 5 percig. Adjuk hozzá a babérlevelet, az egész borsot, a sót és a cukrot. Keverjük egy percig. Tegyük bele a lazacot és a citromlét. Fedjük le és lassú tűzön főzzük 15-20 percig, amíg a villát a halba szúrva azt nem érezzük, hogy nagyon puha.

Chilis Torma

Hozzávalók

16,5 dl chilli szósz
2 evőkanál torma
3 evőkanál citromlé
2-3 csepp Tabasco-szósz (opcionális)

Elkészítése

Keverjük össze a hozzávalókat és tároljuk a hűtőben felhasználásig. Halhoz a legjobb ez a szósz.

Mandulás Zöldbab

Hozzávalók

1 kg zöldbab megmosva
2 teáskanál só
12,5 dkg margarin
25 dkg mandula vékony csíkokra vágva
0,5 teáskanál só
0,5 teáskanál bors

Elkészítése

3 liter sós vizet forraljunk fel nagy lángon. Adjuk hozzá a babot, vegyük le a lángot és főzzük 10-12 percet, amíg már puha, de még ropogós. Ne fedjük le. Szűrjük le a vizet róla, szárítsuk meg és tegyük félre.

Egy serpenyőben olvasszuk meg a vajat és adjuk hozzá a mandulát. Pirítsuk 5 percig, amíg árnyalatnyit meg nem barnul.

Tegyük vissza a babot a lábosba és közepes lángon melegítsük, hogy minden nedvesség elpárologjon belőle. Adjuk hozzá a mandulát, sózzuk, borsozzuk, majd rázogassuk meg egy kicsit, hogy egyenletesen beborítsa a mandulás vaj.

6-8 adag lesz belőle.

Waldorf Saláta

Hozzávalók

5 db zöld vagy piros alma
2 szál zeller
25 dkg apróra vágott dió
25 dkg mazsola
6,25 dkg majonéz

Elkészítése

Magozzuk ki az almát. Vágjuk apró darabokra a zellert és az almát. Adjuk hozzá a diót és a mazsolát. Keverjük el annyi majonézzel, hogy teljesen ellepje.

5-6 adag lesz belőle.

Almás-Körtés Kompót

10 db alma
6 érett körte
6,25 dl víz
30 dkg eper
3 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint)
1 teáskanál lime lé és 1 teáskanál reszelt lime héj

Elkészítése

Hámozzuk meg, magozzuk ki és kockázzuk fel az almákat és körtéket. Egy lábosban főzzük alacsony lángon 35-45 percig, amíg meg nem puhul. 10 perccel a főzés vége előtt adjuk hozzá az epret, a cukrot, a lime levét és héját. Hidegen és melegen egyaránt kitűnő.

10-12 adag lesz belőle.

Kreplach

A kreplach az darált hússal töltött tésztaháromszög. Lehet levesbetétként főzni vagy kisütve köretként használni. Hagyományosan a Yom Kippurt megelőző vacsorán, Szukot hetedik napján és Purimkor fogyasztjuk.

Hozzávalók

TÉSZTA:

44 dkg liszt
2 tojás
0,5 teáskanál só
3 evőkanál olaj

TÖLTELÉK

25 dkg darált és kifőzött marha vagy csirkehús
1 kisebb reszelt vöröshagyma
1 teáskanál só

Elkészítése

TÉSZTA:

Egy tálban dolgozzuk össze a tészta hozzávalóit és nyújtsuk vékonyra egy lisztezett gyúródeszkán. Vágjunk belőle 7,5 centis négyzeteket vagy köröket.

TÖLTELÉK

Egy kisebb tálkában keverjük alaposan össze a hozzávalóit és töltsük meg vele a tésztát.

Ha négyzeteket szaggattunk, akkor a következőképpen kell hajtogatni:

A közepébe tegyünk egy teáskanálnyi tölteléket majd az átlójánál hajtsuk félbe és vizes ujjal zárjuk le, hogy sütés/főzés alatt se essen szét.

A köröket vágtunk, akkor két körcikkelyt hajtsunk egymás mellé középre, hogy gúlát kapjunk, majd az alsó körfelet hajtsuk rá és csippentsük össze a közepét.

Illusztráció itt.

Ha kifőzni akarjuk, akkor tegyük forrásban lévő sós vízbe és főzzük 20 percig, amíg fel nem jön a tetejére.

Ha sütni akarjuk, akkor addig kell sütnünk, míg mindkét oldala aranybarna nem lesz.

Megjegyzés: Ha a tésztát betekerjük egy vizes konyharuhába egy órára, akkor sokkal könnyebben tudjuk hajszálvékonyra nyújtani.

18 kreplach lesz belőle.

Hoshannah Rabbah

Így hívjuk Szukot utolsó, hetedik napját. Ez az Isteni ítélkezés utolsó napja, amikor sorsunk eldől az elkövetkezendő évre. Ez az a nap, amikor a Rosh Hasana-kor és Yom Kippur-kor kiszabott ítélet véglegessé válik.

A Midrás szerint Isten azt mondta Ábrahámnak: “Ha nem oldozom fel gyermekeidet Rosh Hasanakor, akkor feloldozom őket Yom Kippurkor. Ha akkor sem érik még el azt a lelkiálapotot, hogy feloldozást nyerhessenek, akkor feloldozom őket Hoshannah Rabbah-kor”.

A fűzfa napja

Az elsődleges betartandó parancsolat ezen a napon az, hogy a Négy Termény mellé még fűzfaágat is tegyünk. Ez a hagyomány még a Prófétai időkbe nyúlik vissza. Amikor még állt a Szentély, akkor hatalmas fűzfaágakkal díszítették az oltárt. S Szukot minden napján egyszer megkerülték az oltárt, a hetedik napon pedig hétszer.

Manapság úgy néz ki ez a szokás, hogy a reggeli Istentiszteletkor minden Tóratekercsek kivesznek a Tóraszekrényből és a Tóraolvasó asztal körül állók tartják őket. A gyülekezet megkerüli hétszer a Tóraolvasó asztalt a Négy Terménnyel, miközben Hozsanna-imákat mondanak. A végén pedig összefognak 5 fűzfaágat, ötször ráütnek a padlóra vele, majd a legtöbb gyülekezet a Tóraolvasó asztalra dobja az ágakat.

Esti tanulás

Nagyon sok közösségben szokás, hogy a Hoshannah Rabbát megelőző este felolvassák az teljes Deuteronómiumot, mert ebben van a leghosszabban leírva, hogy félni kell Istent. Sok helyen magából a Tóratekercsből olvassák. S ezt követően a teljes Zsoltárok Könyve kerül felolvasásra. Mindezt azért teszik, mert ez az az este, ami a legutolsó esélyt jelenti, hogy a jók könyvébe kerüljünk.

Vannak olyan közösségek, ahol a zsinagóga vezetője ad mindenkinek egy almát, s mindenki a Szukában fogyasztja el mézbe mártva. Még mindig azért, hogy édes legyen az évünk.

Lekach

A rabbi szétoszt egy mézes süteményt (lekach) azok között, akik nem kaptak Yom Kippur előtt.

Ünnepi Ebéd

A Szukában részt veszünk egy ünnepi ebéden. A barcheszt még egyszer utoljára mézbe mártjuk. A legtöbbeknél az a szokás, hogy kreplachot is esznek. Ez az utolsó nap, hogy a Szukában eszünk, ezért ez az utolsó alkalom arra is, hogy az erre vonatkozó speciális áldást elmondjuk. (Megjegyzendő, hogy bár a Bibliai parancsolat szerint csak 7 napig kell a Szukában “élnünk”, nagyon sok közösségben szokás Izraelen kívül, hogy még a nyolcadik napon, Shemini Atzeretkor is a Szukában esznek.)